Múzeumi műtárgyvédelem 3., 1976 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)
Szelényi Károlyné: Múzeumi tárgyak védelme lakk- és festékanyagokkal
Szelényi Károlyné: MÚZEUMI rÁHGYAK KORROZIOVÉDELME LAKK- ÉS FESTÉKANYAGOKKAL Lakk- és festékanyagokat napjainkban igen széles körben, szinte az élet minden területén alkalmaznak. A lakkok és festékek nemcsak a tárgyak dekorativ bevonását szolgálják, hanem védik is őket a külső hatások (a levegő oxigénje, a nedvesség, napsugárzás, vegyianyagok) ellen, s igy növelik élettartamukat. A lakkok és festékek készítése és alkalmazása diszitő- és védőbevonatként több évezredes múltra tekint vissza. Már ókori kinai és egyiptomi feljegyzések is megemlékeznek róluk. A bevonóanyagok készitésével és felvitelével azonban hosz- szu időn át csupán néhány művész és mester foglalkozott, tudásuk nemzedékről- nemzedékre öröklődött. A régi lakkok és festékek kötőanyaga növényi vagy állati eredetű volt, színezésükre pedig ugyancsak természetes eredetű színes földféleségeket használtak. A nagyipar kialakulásával a festék készítése és felviteli technológiája ugrásszerű változáson ment keresztül, mivel az ipar fejlődése a festékekkel szemben is fokozott követelményeket támasztott mind a korrózió elleni védelem, mind a díszítés, mind pedig a felhordás technológiája szempontjából. A kémiában és ezen belül a rnüanyagkémiában elért eredmények lehetővé tették, hogy a festékek nagyrészét a különleges követelményeknek eleget tevő müanyagbázisu kötőanyagokból és mesterségesen előállított pigmentekből készítsék. A lakk- és festékanyagok egyik speciális felhasználási területe a műtárgyak védelme és restaurálása. Ez a terület mennyiségi szempontból elenyésző az egyéb alkalmazásokhoz képest, a védelem jellegét tekintve mégis igen jelentős értéket képvisel, hiszen sokszor évezredes kincseket kell megmenteni a pusztulástól vagy értékes jelenkori alkotások szorulnak védelemre. Alapfogalmak A festék folyékony halmazállapotú bevonóanyag, amely a felületre vékony rétegben felhordva jól tapadó összefüggő bevonattá, festékfilmmé szilárdul meg. A lakk a filmképző anyag oldata, amely pigmentet nem, de adalékanyagokat tartalmaz. A festékek három fő alkotórésze: a kötőanyag, az oldószer és a pigment. A festékszuszpenziók és a kialakuló bevonatok tulajdonságait a felhasznált kötőanyagok és pigmentek egyedi tulajdonságai határozzák meg, amelyek különböző adalékanyagokkal javíthatók. A kötőanyag a festék pigment nélküli, illóanyagokat nem tartalmazó része. A pigment vízben, oldószerben, kötőanyagban oldhatatlan, szerves vagy szervetlen, por alakú anyag, amely a festékszuszpenzió színét és fedőképességét biztosítja. A festékekkel szemben sokféle követelmény támasztanak: a festékszuszpenziónak meghatározott viszkozitással, diszperzitásfokkal, terílléssel, fedőképességgel, tárolhatósággal stb. kell rendelkeznie. 212
