Múzeumi műtárgyvédelem 3., 1976 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)
T. Balázsy Ágnes: Felületaktív anyagok
visszarakódásukat megakadályozza. Puhitás, lágyitás, zsírozás A természetes szálasanyagok és a bor rostokból, valamint a rostokon belül fo- nalszerü makromolekulákból állnak. Rugalmasságukat az adja, hogy a makromolekulákat- főként másodlagos erők segítségével - keresztkötések tartják egymástól bizonyos távolságra, sőt mindkét anyagban viz- és cserzőanyag-molekulák is résztvesznek a keresztkötések kialakulásában. A kiszáradás, az oxidáció és a mikroorganizmusok e kötések ellen hatnak - ezért válik a textil és a bőr idővel törékennyé, merevvé. A puhító, lágyító, zsírozó anyagok, mintegy hidként szerepelnek a fonalmolekulák között, visszaállítva az eredeti távolságot, ami által a textil lággyá, puhává, a bőr rugalmassá válik. Vizlágyitás A viz keménységét a benne oldott különböző fémsók okozzák, melyek a kalcium- és magnéziumsók kivételével forralással eltávolithatók. Az állandó keménységet okozó kalcium- és magnéziumsók hatása mosáskor abban mutatkozik, hogy a szappanokkal vízben oldhatatlan Ca- és Mg-vegyületeket (un. mész-szappant) képeznek. A pelyhes csapadék külön fázist alkot, rátelepszik a tisztítandó anyagra, öblítéssel is csak alig távolítható el. Sok fehér foltos, fátyolos szinü hímzés, szőnyeg eredeti színe a mész-szappan nyomok eltávolítása után tűnik elő. A kalcium- és magnéziumsók néhány más felületaktív anyag mosóhatását is rontják. Ha ilyen mosószerrel van dolgunk, két lehetőségünk van rossz hatásuk kiküszöbölésére:- előzetesen lágyított vízben mosunk,- a felületaktív anyaggal egy fürdőben vizlágyitószert is használunk. Készülnek egyébként olyan mosószerek is, melyekbe már a gyártáskor kevertek vizlágyitószert is. Vizlágyitószerként elsősorban komplexképző anyagokat használnak, melyek vizold- ható formában megkötik a kalcium- és magnézium ionokat, s igy nem képezhetnek csapadékot a felületaktív anyaggal. Ilyen a Mavacid ED 4 glikolsavas alkil- amin-származék, amely mosáskor minden fajta felületaktív anyaggal használható, de önállóan is alkalmas a textíliákon lerakodott régi, beszáradt mész-szappan foltok eltávolítására. (Alkalmazásáról e kötetben bővebben E. Nagy Katalin irt "XIX. századi kaukázusi szőnyeg restaurálása"cimü cikkében.) A felületaktív anyagok felosztása A felületaktív anyagokat specifikus hatásuk és felhasználásuk szerint különböző csoportokba soroljuk: emulgeátorok, haboztató anyagok, nedvesitőszerek, mosószerek (detergensek), puhító, lágyító anyagok, diszpergálószerek stb. 194
