Múzeumi műtárgyvédelem 3., 1976 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)
T. Balázsy Ágnes: Felületaktív anyagok
T. Balázsy Ágnes: FELÜLETAKTÍV ANYAGOK A restaurátor kezébe kerülő műtárgyak kezelésének legelső lépése - amennyiben megerősítésre nincs szükség - a tisztítás. A szennyeződések eltávolítása ma már elképzelhetetlen a felületaktiv anyagok használata nélkül. A kereskedelemben kapható mosószerek összetétele nem mindig egységes, gyakran lúgos vagy savas kém- hatásu anyagokat, melléktermékeket is tartalmaznak. Az enzimkészitmények általában nem alkalmazhatók múzeumi tárgyak tisztítására. Restauráláshoz csak a vegytiszta, ismert összetételű anyagot szabad alkalmazni, ha meggyőződtünk arról, hogy nem árt sem a tárgynak, sem a rajta lévő díszeknek, festett részeknek. Mindig próbáljuk ki a segédanyagot a tárgy egy kis darabján. A felületaktiv anyagok között igen sok puhitó, lágyító hatású és bőrzsirozó vegyü- let található. Ugyancsak ebbe a csoportba tartoznak a szinezékrögzitő, valamint a ragasztóanyagokhoz keverhető segédanyagok, melyek a ragasztást tökéletesebbé teszik. Az antisztatizáló szereknek szintén nagy a jelentőségük. Ahhoz, hogy a tárgy anyagának, állapotának megfelelő segédanyagot kiválasszuk, ismernünk kell a felületaktiv anyagokkal szemben támasztott követelményeket, hatásmechanizmusokat és a kereskedelemben kapható szereket. Tekintettel arra, hogy az importtermékek helyett bőven ajánlhatunk hazai termékeket, részletesen csak a magyar felületaktiv anyagokat ismertetjük. * A bőrzsirozó szereket a Műtárgyvédelem következő kötetében mutatjuk be. Tekintsük át a felületaktiv anyagok működésének megismeréséhez szükséges alapfogalmakat: Felületi, határfelületi feszültség Minden anyagban, igy a folyadékokban is, az anyag legkisebb részecskéi, molekulái vonzzák egymást. A felületen és az anyag belsejében a molekulákra ható erők eltérők. A folyadék belsejében a vonzás minden irányba és minden irányból történik, igy a különböző irányú, de azonos nagyságú vonzóerők egymást kiegyenlítik. A felületi molekulák csak egy oldalról érintkeznek a többi molekulával, tehát erőhatás is csak az anyag belseje irányából éri őket. A felületi molekulákra ható erők eredője befelé irányul, igyekszik a felületi molekulákat az anyag belseje felé huzni, vagyis a felületet csökkenteni. A folyadék belseje felé irányuló vonzóerők összegezéséből keletkezik a felületi feszültség, amely úgy jelentkezik, mintha a folyadék felületén hártya lenne. Az azonos halmazállapotú (pl. viz, olaj), vagy különböző halmazállapotú, de egy* Köszönettel tartozom Foret Róbert vegyészmérnöknek, aki az Egyesült Vegyiművek termékeinek megismerésében és kipróbálásában igen sokat segitett. 189 -
