Múzeumi műtárgyvédelem 3., 1976 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)
Duma György: Szilárd halmazállapotú anyagok szén-dioxid-tartalmának gáztérfogatos mennyiségi meghatározása
Duma György: SZILÁRD HALMAZÁLLAPOTÚ ANYAGOK SZÉN-DIOXID-TARTALMÁNAK GÁZTÉRFOGATOS MENNYISÉGI MEGHATÁROZÁSA Az MTA Régészeti Intézetében elsősorban régészeti anyagok - vakolatok, habarcsok, kőzetek, kerámiai nyersanyagok és kész kerámiák, talajok, festékek és csontanyagok szén-dioxid-tartalmának meghatározására alkalmas készüléket fejlesztettünk ki. Eljárások a karbonátok szén-dioxid tartalmának meghatározására A karbonátok és karbonáttartalmu anyagok szén-dioxid tartalmának felszabaditása fizikai utón hőbomlásuk hőmérsékletét meghaladó hevitéssel, kémiai utón pedig savval való elbontással történhet. A szabaddá vált szén-dioxid-gáz mennyiségi meghatározásával már századunkat megelőzően foglalkoztak. Napjainkig a különböző területek sajátos igényeinek kielégítésére számos módszert dolgoztak ki. Jelenleg a szilárd halmazállapotú karbonátok és karbonáttartalmu anyagok széndioxid-tartalmának nagy pontosságú meghatározására a legmegfelelőbbnek a hagyományos, sulymeghatározáson alapuló módszereket tartják. E vizsgálatok azonban igen hosszadalmasak, és körültekintő munkát igényelnek, ami - elsősorban sorozatvizsgálatoknál - aligha valósítható meg. A sorozatvizsgálatokhoz is alkalmazható gáztérfogatos meghatározásokat - mivel a mérések kis gáztértogatok mellett "a kivánt hibahatáron belül nem végezhetők el"# a jellegzetesen ipari célt szolgáló eljárások között említik (1). Ugyanakkor a századunk elejéig végzett nagy pontosságú szén-dioxid-meghatározásokhoz túlnyomóan gáztérfogatos módszereket alkalmaztak (2-6). Ez az ellentmondás késztetett bennünket arra, hogy behatóan tanulmányozzuk a szén-dioxid gáztérfogatos meghatározásának módszereit, és kövessük a készülékek fejlődésével kapcsolatosan bekövetkezett változásokat is. A következőkben ismertetett készüléket az említett vizsgálatok tapasztalatait felhasználva alakítottuk ki, átvéve régebbi és újabb készülékek egyes részleteit. Külső megjelenésre leginkább a kísérleteinkhez alapul szolgáló Lunge-Ritter készülék továbbfejlesztésének tekinthető. Többéves tapasztalat igazolja, hogy a készülék alkalmas a savval elbontható szilárd halmazállapotú karbonátok, illetőleg karbonáttartalmu anyagok gáztérfogatos utón történő nagypontosságu meghatározására. Mivel a meghatározás ideje viszonylag rövid, sorozatvizsgálatok végzésére is megfelelőnek bizonyult. A készülék leirása Berendezésünknél (1. ábra) a vizsgálandó anyag befogadására hőálló üvegből készült, hengeres, alul félgömbalakban végződő reakcióedényt alkalmaztunk (a), mely gumidugóval (g) csatlakozik a készülékhez. Ez a megoldás, melyet a régebbi készülékeken alkalmaztak (4-6), tökéletes tömítést biztosit, ugyanakkor az e- dény könnyen cserélhető (2. ábra). A gumidugón lévő két kivezetés közül az e- jyik az anyag elbontásához szükséges sav bevezetésére, a másik a fejlődő gáz- 182 -
