Múzeumi műtárgyvédelem 3., 1976 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)
Bencsik László: Sámán csizma konzerválása és restaurálása
1500 ml tercier-butilalkohol 36 gr cetilalkohol 20 gr pataolaj (finomított). 5. Szinvizsgálat - festékmeghatározás A bőr nagyrészét vöröses-barna (valószinüleg vas-oxid barna) porfestékkel színezték. A sámánizmusra vonatkozó irodalomból a festésre vonatkozólag nem találtam adatokat, s laboratóriumi vizsgálatunk sem adott ezideig kellő eredményt. 6. A készités technológiája, szabásminta készítése - a restaurálás menete A csizma szabása viszonylag egyszerű, a felsőrész mindössze két darabból áll, melyekre egyszerű varrással erősítették fel a talpbőrt. A Diószegi által közölt szabásmintával annyi különbséggel egyezik, hogy a könyvében a szabásminta nyers állatbőrre van kiterítve. Ez véleményem szerint helytelen, mert a talp vastagabb bőre világosan bizonyítja, hogy szabásnál figyelembe vették a bőr eltérő vastagságát. Ennélfogva valószinüleg a gerinchez legközelebb eső részekből vágták ki a talpakat, és a finomabb, puhább bőrt igénylő szárakhoz inkább a hasrész finomabb bőrét használták fel. A comb és térdvédő textilrátétet nem tartalmaz, különböző szinü bőrökből varrták össze. A csizma fejen és a száron a mintázatnak megfelelően textil applikációt találunk (a textil gyári készítésűnek mutatkozik), s ezeken különböző szinü gyöngyök vannak, szintén bélhurral felvarrva. Domonkos Géza: "Szibériai és mongol sámáneszközök és kultikus faszobrok" c. tanulmányában részletesen tárgyalja a sámánfelszereléseken található festett, varrt kultikus jelzéseket, s mint Írja, a csizmán általában az alvilágot jelképező jelzések szerepelnek. Ez indokolja, hogy miért nem egyforma a két csizma gyöngymintája. Valószínű ugyanis, hogy a gyöngyök színei, a különféle szinü gyöngyök sorrendje is jelentéssel bir. A restaurálás menete a) tisztítás: tekintettel a különféle anyagokra és a bőr erősen átzsirosodott szennyeződött felületére, a tisztítást triklór-etilénes magnézium-oxidos péppel végeztük. Ez hosszabb időt vett igénybe, mert helyi kezeléseket kellett alkalmazni. A magnézium-oxid szívó hatása ebben az esetben nagyon jónak mutatkozott. Az említett módszerrel elértük azt, hogy a triklór-etilén száritó hatása nem érvényesült káros mértekben, ugyanakkor a bőranyag kellőképpen megtisztult. Puhitás céljából a bőr belső felületét likkereztük. A likker összetétele a következő: 500 ml desztillált viz 20 gr szulfatáll pataolaj 100 gr szorbit 200 ml laurilalkohol, dodecanol 20 gr cetvelő 25 gr nyers pataolaj 163