Múzeumi műtárgyvédelem 3., 1976 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)

Drexler Tiborné: A réznek és ötvözeteinek korrózióvédelme a múzeumi gyakorlatban

Drexler Tiborné: A RÉZNEK ÉS ÖTVÖZETEINEK KORROZIOVÉDELME A MÚZEUMI GYAKORLATBAN A Veszprémi Vegyipari Egyetemen a réz és a rézötvözetek átmeneti korrózió- védelmére szolgáló szert fejlesztettünk ki. A "Cuprilon" elnevezésű, benztriazol alapú, organikus aminszármazékot tartalmazó kontakt inhibitor készítmény hatékony­ságát laboratóriumi kísérletek és számos ipari hasznosítás igazolja. A Veszprémi Vegyipari Egyetem szolgálati találmányát képező szer üzemi gyártá­sa már megkezdődött. A tárolási próbák szerint: zárt raktárakban az inhibitorral kezelt tárgyakat külön csomagolás nélkül is lehet tárolni. A bevonat felhordása A Cuprilon az oldószertartalmának elpárolgása után monomolekuláris védőhártyát hagy hátra a bevont tárgy felületén, ami szabad szemmel alig látható. (Ezért ügyel­ni kell, hogy minden darab átmenjen e konzerváláson.) Különösen az iparban volna nagy jelentősége a szórhatóságnak. Ez ellen szól azonban a szórási veszteség, a tüzveszélyesség, és a belégzési ártalom. Ezért a folytonos monomolekuláris réteg kialakítása végett a tárgynak a Cuprilon- oldatba való bemártását javasoljuk, de használható az ecsetelés, ráöntés, illetve leöblités is. Az inhibitor-oldattal elszívó fülke alatt dolgozzunk, vagy legalábbis biztosítsunk jó szellőzést, hogy a denaturált alkohol oldószer gyorsan elpárologjon. A tárgyat ujjlenyomat mentesen helyezzük kiállítási vagy tárolási helyére. Tisztí­tását gézzel vagy fehér vászonnal bekötött szájnyilásu porszívóval végezzük. A patina szerepe Az utóbbi időben világszerte pusztulásnak indult szabadtéri réz és bronz műalkotá­sok figyelmeztetnek: végleg le kell számolni azzal a téves felfogással, hogy a pa­tina ártalmatlan, sőt egyenesen hasznos védőréteg. A városok levegőjének egyik lő szennyezője a kén-dioxid. A patina képződésével kapcsolatban megállapították, hogy a kén-dioxid katalitikusán gyorsítja a réz(I)-oxid létrejöttét, majd elősegíti bázisos szulfát keletkezését. Ehhez azonban nedvességre is szükség van. A bronzokban az ón, ólom és horgany szerepel a réz mellett. Az ipari szabadtéri atmoszférában keletkező patina kialakulása során az ón vízben oldódó ónsavvá alakul. Az ólomból fehér szinti ólom-szulfát keletkezik. A korrózió előidézői és hatása Ma már szerte a világon korszerű analitikai eszközökkel állapítják meg a fémtár­gyak összetételét, hiszen ez meghatározza a korrózióvédelmi teendőket. Ugyanakkor ellenőrzik az atmoszféra nedvességtartalmát, a hőmérsékletingadozásokat, a levegő 116

Next

/
Oldalképek
Tartalom