Múzeumi műtárgyvédelem 3., 1976 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)
Szvetnick Joachim - Krach Ernő: A Patroklusz ereklyetartó szekrény két főalakjának restaurálása
A II. világháború előtt készült fényképfelvételek (amelyek a helyreállítás alapjául szolgáltak) egy XVI. századi "Landsknecht" kardot ábrázolnak. Valószínű, hogy a kard az 1848-ban készitett restaurálásból származik. Acélból készítettük el a kard pengéjét, ezüstből a további pótlásokat. A kardmarkolat gombját kapison gránátkővel díszítettük. A függesztőláncokat az egyetlen megmaradt láncszem alapján rekonstruáltuk. A pajzsot trébeléssel és poncolással állítottuk helyre. A talpazat rekonstrukciójához az ereklyetartó többi részeit őrző nyugat-berlini muzeum által rendelkezésre bocsátott szilikon negativ szolgált segítségül. Az áttört részhez a szilikongumi-negativről galvanoplasztikai másolatot készítettünk, s ezt használtuk fel öntőmintául. Az ezüst öntvény elkészülte és megmunkálása után mindezt trébelt keretbe foglaltuk, belső foglalattal és pánttal, az eredeti csavarok felhasználásával az eredeti talapzathoz erősítettük. Az aranyozáshoz a tárgyat kézi polirozással készítettük elő. Az aranyozásnál figyelembe vettük a Krisztus-szobor színét. (XXIX/65-68.) A Krisztus-szobor restaurálása Mindenekelőtt eltávolitottuk a rögzitőcsavar csonkját, a meglévő alapján kiegészítettük keményforrasztással. A forrasznyomokat eldolgoztuk. A tárgyat hőkezelésnek vetettük alá, s egyenletes hőmérsékleten végzett lágyitással tettük újra képlékennyé. A Patroklusz-szobornál használt kovácsolt és edzett szerszámokat kilágyitottuk, a megfelelő formára alakítottuk, majd ujraedzettük. Az egyengetést igen óvatosan végeztük. A repedéseket és szakadásokat az egyengetés után a keményforrasztáshoz készítettük elő. A borax eltávolítását 8 százalékos kénsavas páccal végeztük^ majd folyóvízzel öblítettük, és desztillált vízzel lemostuk. A szobor mell- és térdrészein lévő lyukakat szinezüst folttal egészítettük ki, majd keményforrasztással fedtük be. A pácolás részműveletét a többszöri forrasztás után megismételtük. A szobor trónusának hátsó felén lévő repedéseket belülről szinezüst szalaggal erősítettük meg és forrasztottuk be. A hiányzó kézelő részt szinezüst lemezből pótoltuk és forrasztottuk fel. A sérülés előtt készült fotók alapján mintáztuk meg plasztilinből a végtagokat, A plasztilin kiegészítésről negativ gipsz formát öntöttünk. Ezt kiszáradása után ónnal öntöttük ki. Végül cizelláltuk és 830 ezrelék finomságú ezüstből leöntöttük az ón öntőmintáról. Az ezüst öntvényeket átcizelláltuk, a kezeket (mivel kiegészítések) felforrasztott ezüst foglalattal láttuk el, amelyek bármikor eltávolithatók. A keresztet szinezüst- ből reszeltük ki. A földgömböt két félből formában huztuk fel, majd összeforrasztottuk, a forrasztásokat eldolgoztuk, majd a kereszttel együtt az öntött kézfejbe forrasztottuk. A kiegészített lábfejet felforrasztottuk, mert másképpen nem lehetett rögzíteni. A palást középrészén a beforrasztott foltot a mintázatnak megfelelően ujravéstük. A palást összefogó díszét korabeli ovális gránátkővel, uj foglalattal egészítettük ki. Sajnos, az arc jobb oldalán a pontszerű nyomódást nem lehetett eltávolítani, részint a fejen lévő hajszálrepedések miatt, főként pedig azért, mert ehhez a fejet az eredeti szépen forrasztott palástból el kellett volna távolítani ez pedig a műtárgy csonkítását jelentette volna. A talpazat áttört részének kiegészítését a rendelkezésünkre álló szilikon negativ 113
