Múzeumi műtárgyvédelem 2., 1975 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)

Janovich István: A szabadtéri néprajzi múzeumok konzerválási és restaurálási munkamódszerei

Szabadtéri múzeumok munkamódszerei

nal, aki előzőleg laboratóriumi vizsgálatokkal tisztázta a Piljsszentlászló-alsó homokbánya mellől kikerült sárga föld összetételét.

A SzNM helyszini kísérletei során 12 vályogtéglát vetettünk ki, melyek kiszáradása utáni zsugorodását, deformációját, majd a vizbe helyezésüket követően a teljes szétmállódás idejét meghatározva a következőket kaptuk:

Deformáció Zsugorodás Teljes szét- 200 mm-re ázási idő

hossztengely irányú,

natúr tégla homorú, ke- 28 mm 12 óra

resztirányú repedések

K.XVI.tégla nincs 2 mm 76 óra

A mészadalékkal kezelt vályogtéglák kiszáradása után olyan kemények voltak, mint a rosszabb égetéssel kivitelezett normál téglák, kopogtatásra határozott csengést adtak. A sikeres próbadarabok elkészülte után 1970 nyár végén - az eredeti három különféle vályogtégla méretének megfelelő vetőformák felhasználásával - az OMP helyi munkavezetősége az ősz beálltáig elvégezte a téglák kivetését, ősz végén az anyag már szakszerű prizmákban összerakva a sonkádi csűrben száradt tovább tavaszig. A vályogtégla készítésének néhány mozzanatát a XIV. 83.képek mutatják be. Az épitmény elkészülte után a tapasztási módszer kidolgozásánál tekintettel kellett lennünk a mészadalékra, amely a téglákba került, ezért mind a két tapasztó masszában alkalmaznunk kellett a mésztej adalékot.- 323 -