Múzeumi műtárgyvédelem 2., 1975 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)

Janovich István: A szabadtéri néprajzi múzeumok konzerválási és restaurálási munkamódszerei

Szabadtéri múzeumok munkamódszerei

fák értendők (a kidöntéstől számitott három évig). Farontó rovarok és gombák ellen a kéreg az I.sz. zsindelykonzerváló oldattal permetezendő. A rönkanyag szárítása 1 évig kéregben, majd 2 évig kéreg nélküli állapotban folyik.

K.V.B./2. A fűrészáruk és a feldolgozott faanyag szárítása

Ugyanúgy történik mint a K.V.A./l. K.V.A./3.

A kezelt felületek védelme Igen fontos a faanyagok felületének konzerválás után, műgyantákkal történő lezárása. A csapó esőnek kitett szerkezeti elemeknél részint védi a bevitt konzerváló anyagokat a kimosódástól, de meg is gátolja, hogy a fa a magas páratartalmu légtérből a szükségtelenül sok nedvességet vegyen fel. Más esetben a nem kívánatos kémiai reakciókat megakadályozza, és ezzel a védőszer hatásosságát is megőrzi. Ezenfelül a különleges műgyanták esetében, melyek önkioltó tulajdonsággal is rendelkeznek, az anyag éghetőségét is csökkenti, vagy teljesen meg is szünteti. Ilyen anyag az EUPOL XP is!

Az intenziv konzerválás szakasza A kezdetben fóliával bélelt gödörben folytatott konzerválásról 1972-re áttértünk az előregyártott fémlemeztartályban végzett konzerválásra. A kádelemekből a kivánt hosszúságú áztató medencét lehet' késziteni. Az elemek dimenziói: magasság: 1 m; szélesség: 1 m; hosz- szuság: 2 m. A szögvasra hegesztett, 3 mm-es vaslemez boritásu peremekhez 3-4 cm széles, sürü furattal ellátott érintkező peremek tartoztak. így lehetségessé vált- 309