Múzeumi műtárgyvédelem 2., 1975 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)

Janovich István: A szabadtéri néprajzi múzeumok konzerválási és restaurálási munkamódszerei

Szabadtéri múzeumok munkamódszerei mákhoz adunk képeket. A kivitelezési tervdokumentációkhoz csatoljuk a bontási fotódokumentációt is - igy például az újraépítendő objektum tapasztott és többször meszelt falfelületei jól összehasonlíthatók az eredetivel .

Az újraépítés eredeti szerkezeti méreteket követ, tehát az in situ állapotban talált többrétegű meszelést, javitást meg sem kíséreljük ujraformázni vagy éppenséggel álszerkezetekkel pótolni.

A konzerválás kezdetei

A Szabadtéri Néprajzi Muzeum (SzNM) területén folyó épitési munkák elvégzésére az Országos Műemléki Felügyelőség kapott megbízást. Az OMF kivitelezési osztálya 1970. áprilisában vette át a munkaterületet, majd megbízást adott a Visegrádi Építésvezetőségének, hogy a munkát kezdje meg.

Hamar kiderült, hogy nagy mennyiségű faanyagot kell konzerválni. Ezért mindenekelőtt a pótlásokat, majd az előtisztitási munkálatokat kezdtük meg.

Az itt közölt K.I. "recept" az akkor és az azóta kialakult módszereket sorolja fel. Az alkalmazott jelzés az SzNM állagvédelmi munkamódszerének gyűjteményében található eljárások besorolási helyét jelenti. -Az, hogy itt nem sorrendben, sőt nem is teljességében adjuk közre, annyit jelent, hogy a hiányzókat időközben újabbakkal váltottuk fel.

K.I. FAANYAGTISZTITÁS

K.I.A. Teljes tisztitás

(az egész felületen)

K. I.A./l. Száraz eljárás

Kézi- és gépikefék (például pisztoly- fúróba illesztett cirokkorong) alkal- 304