Múzeumi műtárgyvédelem 2., 1975 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)

T. Dobosi Viola: Utószó Vértes László: Az abszolút időrend meghatározása a tudományban c. müvéhez

A természettudományos kormeghatározás gyorsan fejlődő és igen látványos eredményeket felmutató, széles körben alkalmazható ága az anyagokban jelenlévő rádióak- tiv izotópok bomlásának, átalakulásának mérése. Vértes László a már-már klasszikus mellett az ionium-, az

oxigén- és tóriumizotópos eljárást ismerteti. (Megjegyzem, hogy a 14C izotóp felezési idejét az újabb mérések 5730 évben állapították meg.)

Az 50 ezer évnél idősebt régészeti objektumok korának megállapitásához már hosszabb felezési idejű sugárzó .anyagok szükségesek. Az ezeket felhasználó eljárások közül 1961-ben néhány még nem volt ismeretes. Az ásványokban, kőzetekben nagyon gyakori a kálium, s ezen belül meghatározott arányú rádicaktiv (^K) izotópja. Ar, n

gonr.á való átalakulásának felezési ideje 1,31 x 10 év.

A bomlási végtermék és a még megmaradt kálium arányának mérésével százezer évnél idősebb vulkáni eredetű anyagok korának mérésére alkalmazható. Fiatalabb kőzetek korának mérésére alkalmas módosított változata a ^CAr/^'Ar módszer.

Újabb a spontán hasadásos (fission track) kormeg070

határozás. Alapja az ^ U izotóp hasadása (felezési jde- je: 4,51 x év), amelyből állandó ólom (^ Pb) keletkezik. Vulkáni eredetű anyagok, üvegek, cserepek korának megállapitására használják, bármilyen 20 évnél régebbi tárgynál. Maga a spontán hasadás ritka, de szemléletes, viszonylag könnyen követhető, s már 1000-sze- res nagyítással megfigyelhető folyamat.

A szerző által is emlitett iónium- ( 9WTh) és oxi- génizotcpos vizsgálatok egyaránt a mélytengeri üledékek korának és lerakodási hőmérsékletének megállapitására alkalmazhatók. Az iónium az hasadása során létrejövő izotóp (felezési ideje 75,200 év) csak geológiai mér28