Múzeumi műtárgyvédelem 2., 1975 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)

Szabó Zoltán: A vakolatelemzés

A Sopron, Halász u. 1. sz. ház vakolatainak és habarcsainak kötőanyag-töltőanyag térfogat aránya:

Vakolatelemzés

4:3

1:1

A

A

A

10

1485-1488 A

XVI. ez.-XVII. sz. elejedl

3:4

[E

A

12

XVII.-XVIII.sz.O

2:3

3

O

13

XIX.sz. __

1

:2

2:5

_9_

5

©

Nemcsak a habarcs- és vakolatkészités technikájából, a komponensek különböző arányú elegyítéséből következtethetünk a vakolat korára. Kormeghatározásra felhasználhatjuk azt is, hogy mind a mész, mind a homok lelőhelyei változtak - elhagyták a régi bányát, közelebb újabbat, jobbat nyitottak, az elnéptelenedett vidékek újonnan betelepült lakói nem ismerték a régebbi bányákat. Ezért a technológiától függetlenül szakaszosan változott a mész és a homok minősége. Finomított vizsgálati módszerekkel sok-sok paramétert kell felvenni, és akkor, ha sok ismertető jellel jellemezzük a vakolat összetevőit, időben jól követhetjük az anyag változásait.

A régészeti kémia sok segítséget nyújthat a leletek kiértékelésében. Más szempontok szerint jellemzi a leleteket, mint a régészet, ezért más összefüggések felderítését is lehetővé teszi, amelyekhez a régészet eszközeivel nem juthattunk volna el. A régi technológiák felfedezése, a nyersanyaglelőhelyek kutatása önmagában is érdekes feladat, de hogy öncélúvá ne váljék a munka, a kutatásnak mindig adott régészeti feladatra kell irányulnia. Ezért kell a két tudomány képviselőinek szorosan együttműködniük a régészeti kémiai kutatásban.- 287 -