Múzeumi műtárgyvédelem 2., 1975 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)

Szabó Zoltán: A vakolatelemzés

tett mészre és szén-dioxidra bomlik.

CaCO^ = CaO + C02

Az égetett meszet bő vizzel oltják. A keletkező termék, az oltott mész, a kalcium-hidroxid tömény vizes szuszpenziója. Ezt a vajhoz hasonló sűrűségű anyagot használ ják fel habarcs- és vakolatkészítésre.

CaO + H20 = Ca(0H)2

A vakolatban a kalcium-hidroxid szén-dioxidot vesz fel és kalcium-karbonáttá - mészkővé - szilárdul meg.

Ca(0H2) + C02 = CaC05 + H20

A folyamat meglehetősen lassan zajlik le, ugyanis a fel

szinen keletkezett CaCO^ megnehezíti a C02 behatolását.

A 300 éves vakolatok is csak felszini, kb. 5 cm-es ré18

tegükben karbonátosodtak, és még az 1000 éves vakolatok is tartalmaznak Ca(OH)2~ot.

A vakolat másik összetevője a töltőanyag. Legtöbbször nem vesz részt jelentősen a kémiai reakcióban, amely a vakolat megszilárdulását eredményezi, de a vakolat repedezését meggátolja, ellenállóképességét növeli és főképpen - olcsóbbá teszi. A legelterjedtebb a ho mok, a kavics, ritkább a mészkőpor. Előfordul még a faszén, a növényi rostok, szalma, törek, pelyva, gabonamagvak, falevél, sertésszőr stb.

A vakolat az eddig felsoroltakon kivül hidraulikus kötőanyagot is tartalmazhat, amely részt vesz a kémiai kötésben. Leggyakoribb az égetett agyag (cseréppor), ritkábbak a vulkáni tufák, a "természetes cementek".

A vizsgálatnál szem előtt kell tartani, hogy a haj dani vakolatra vagyunk kiváncsiak. Ezért bizonyos eredményeket lényegtelennek, másokat fontosnak kell tekinVakolatelemzés- 276 -