Múzeumi műtárgyvédelem 2., 1975 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)

Szabó Zoltán: A szervetlen eredetű festékek azononositása cseppelemzéssel

Ez egyike a legbonyolultabb reakcióknak. Bár a második lépésben már sikerül csapadékba vinni a kalciumiont, mégis öt további lépés szükséges, hogy szines, jól észlelhető reakciót kapjunk.

Egy másik esetben pedig az teszi bonyolulttá a kimutatást, hogy ki kell küszöbölni a zavaró ionok hatását. Erre példa az ezüst kimutatása kálium-kromáttal:

KgCrO^ + X + NH^OH + ecetsav -------- barnásvörös gyűrű

C

seppelemzés

A leirt reakció

végrehajtása

észlelés és kémiai változás

K2Cr04

A szűrőpapírra kb. 4 mm átmérőjű kálium- kromát foltot viszünk fel.

Sárga folt.

X

Az előző folt közepébe tartjuk az ismeretlen oldat kapillárisát .

Ezüst jelenlétében vörösbarna folt, AgoCrO/ keletkezik. ^

nh4oh

Addig tartjuk a folt közepére az NH4OH-0S kapillárist, amig a folt közepén a vörösbarna szineződés el nem tűnik.

Az ammónium-hid- roxid oldja a csapadékot, amin- komplexet képez az ezüsttel, és igy az ezüst is és a keletkező ammónium-kr0mát is kimosódik a folt közepéről.

ecetsav

A folyamat vázlata szerint a gyűrűt kell észlelni. Ezért a folt átlója mentén végighuzzuk az ecetsavas kapillárist. Ahol ez metszi a gyűrűt, ahol a kimosott ezüstionok tartózkodnak, ott jelentkezik a keresett elszineződés.

Az ecetsav megbontja az ezüst komplexét, és ujraképződik a vörösbarna Ag2Cr04.- 244