Múzeumi műtárgyvédelem 2., 1975 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)
Szabó Zoltán: A szervetlen eredetű festékek azononositása cseppelemzéssel
Szabó Zoltán A SZERVETLEN EREDETŰ FESTÉKEK AZONOSÍTÁSA CSEPPELEMZÉSSEL A festmények és faszobrok restaurálását végző szakemberek részletesen megvizsgálják a műtárgyat, mielőtt hozzáfognak helyreállításához. A kezelés módját a tárgy állapota és anyaga szabja meg. Ennek a restaurálás előtti felderítő munkának része a szervetlen eredetű festékek azonosítása. Sokféle vizsgálati módszert dolgoztak már ki, és számos módszer be is vált ezek közül. Az utóbbi években a mikroszkópos reakciók, a röntgendiffrakciós vizsgálatok és a különféle spektroszkópiai eljárások kerültek előtérbe. Ezeknek eredményességével a cseppelemzés nem vetekedhet, de számos előnye mégis alkalmasabbá teszi a felsorolt módszereknél. Nincsen szükség bonyolult műszerekre, csupán kb. 60 db kis üvegre, néhány házilag elkészíthető kapillárisra, óraüvegre, spatulára és 1-2 cm széles szűrőpapírcsíkokra. A vegyszerekből csekély mennyiség fogy, ezért egyrészt kicsi az elemzés anyagköltsége, másrészt az egész készlet kis helyet foglal el, alig másfél kilogrammot nyom és könnyén szállítható. Lehetővé válik a terepen való munka, a műemlék épületek falfestményeit a helyszínen lehet vizsgálni. Az egyes ionok cseppelemzéses reakciói érzékenyebbek, mint a megfelelő mikroszkópos reakciók. Ez érthető, hiszen a keresett ion a szűrőpapír felületére adszorbeálódva, nagy területet festhet meg, mig a mikroszkóp alatt ugyanaz az anyagmennyiség parányi tömör kristály alakjában jelentkezik, és emiatt nehezebben észlelhető. A módszer nem igényel akkora szakmai gyakorlatot, mint a mikroszkópos vizsgálat; néhány 237 -
