Múzeumi műtárgyvédelem 2., 1975 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)
Pitter György: Természettudományos gyűjtemények madár- és emlős preparátumainak tartós védelme Eulan alkalmazásával
hidakat szétbontja, s igy a keratin számukra emészthetővé válik. Mindezek miatt a zoológiái múzeumi gyűjtemény madár- és emlősbőreinek, a néprajzi és iparművészeti gyűjteményeknek megóvása az állati kártevőktől nagy gonddal jár. A preparátorok a gyűjtemények folyamatos tisztán tartásával, időszakonkénti, de állandó ellenőrzésével a kártevők megtelepedésének bizonyos mértékben gátat vetnek. Ez a munkaigényes kezelési eljárás azonban önmagában nem jelent teljes értékű megoldást, mivel a kártétel lehetőségét nem zárja ki. A preparátorok különböző módszereket alakítottak ki a kártevők irtására. Az egyik legegyszerűbb, fizikai módszer a hővel történő fertőtlenités. Ennél a bőröket mindig levegővel, vízgőzzel vagy forró, szerves oldószergőzökkel kezelik, számolni kell azonban a bőrök hőkárosodásával. Jobban kíméli a preparátumot az ultrarövid hullámú, illetve a rádióaktiv sugarakkal történő besugárzás. A fizikai fertőtlenítéssel a kártétel megszüntethető, de a kezelés befejezése után (akár azonnal is) nincs kizárva a kártevők ismételt megtelepedése. A védekezés más módja: kémiai hatásmechanizmuson alapuló rovarirtószerek (inseoticidek) alkalmazása. Ezeket az anyagokat hatásmechanizmusuk alapján csoportosítjuk. így beszélünk légzési mérgekről (respiratio insec- ticid), érintési mérgekről (contact insecticid), táplálkozási mérgekről (gastralis insecticid), valamint rovar- űző szerekről (repellens). A légzési mérgek gáz halmazállapotú vagy nagy gőz- tenzióju cseppfolyós, illetve szilárd halmazállapotú anyagok, mint például a hidrogén-cianid, etilén-oxid (oxiran), szén-diszulfid, szén-tetraklorid, metil-forPreparátumok Eulanos védelme 222