Múzeumi műtárgyvédelem 2., 1975 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)

Torma László: Szőrmésbőrök tisztítása és konzerválása

Szőrmést)őrök tisztítása

gon, és ottmaradt három napig. Három nap után kivettük, összefogtuk pontosan, hogy szin-szin találkozzon egybe, fonákjával., kivül ráteritettük egy rúdra. Két ember megfogta a lábakat meg a nyakát, jól meghúztuk hosszára. így száradt meg keskenyen. Azután, ha nagyon megszáradt, belemártottuk vizbe, kiráztuk. Pár óra múlva a viz eltűnt róla, a bőr felpuhult. Olyan székünk volt, aminek a karfáján nyújtogattuk le kézzel, ha nem birtuk, mert nagyon vastag volt a bőr, akkor lábbal. Azután jött a horgoló." (A horgoló ágas fa- vagy vasszerszám, amelynek hosszabb ágára kengyel van erősítve. A két ág közé azokat összekötő vaséi van szorítva. Ezzel törik a magasra felkötött bőrt, az egyik kézzel a "curholót, kákót, horgolót" a felső részére helyezve, féllábon állva a kengyelben lévő másik lábbal pedig erősen lehúzzák. A késre szögben rászorított bőrt igy törik, puhítják hosszabb időn keresztül. Bátky Zs.-3-yőrffy I.-Viski K.: A magyarság néprajza. Második kiad. I. köt. 281.o. ábrája.) "A bőr rostjai megpuhultak, s igy asztalra kerülhetett. Zsírt egyáltalán nem használtunk, maga a tim- só volt az egyetlen, amelyik fehérítette, puhította a bőrt és az irhát.

Volt olyan is, aki összepiszkolta a bekecsét. Elhozta, hogy tisztítsuk ki. Kimondottan meleg, sós-tim- sós vizzel mostuk le, az vitte le róla a piszkot. Egyéb módszert nem is használtunk."

Festés

"Zalatnán nem ismertünk festéket, mi nem dolgoztunk festékekkel. A fehér munka az Zalatnáról került ki mindenfelé. Nagyon ritkán találkoztam egy-egy román községben feketére festett bőrökkel. Nagy-Küküllő, Tor- da, Háromszék, G-yergyó, Csik megyékben voltak barnára festett bekecsek.- 204 -