Múzeumi műtárgyvédelem 2., 1975 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)

Vértes László: Az abszolút időrend meghatározása a korszerű tudományban

ezer évéről felére zsugorodott. Legújabban olyan módszerekkel (tóriunj-protaktinium) kisérleteznek, ahol szervetlen anyagok (cseppkő, mésztufa, vagy fosszilis csontok szervetlen mesze) képezik a mintát. A miami laboratórium e kisérletek egy részét paleontclőgiailag jól datált magyarországi anyagon végezte.

A korunkban legnagyobb jelentőségű magfizikai kronológiai módszerek mellett vannak más emlitésre méltó módszerek is. Legrégibb köztük a fluor módszer - először a múlt század első felében Írtak róla -, amelynek lényege, hogy az állati és emberi csontok a fosszilizá- ció folyamán fluort vesznek fel környezetükből. Bár egyes szakemberek a különböző lelőhelyek csontanyagának flucr- vizsgálataiból teljes pleisztocén kronológiát igyekeznek felállítani, éppen a legutóbbi idők hazai kísérletei bizonyítják, hogy a fluorfelvétel elsősorban a környezet függvénye, s a fosszilizáció történetét adja, nem abszolút kronológiai adatokat. Relativ kormeghatározásra viszont annál alkalmasabb: ezzel a módszerrel leplezte le Oakley a hírhedt piltdowni ősemberlelet-hamisitványt.

Az eddigiektől lényegesen eltér az élettani, dend- rokrcnológiai. módszer: a fák évgyűrűinek vizsgálata. Az évgyürünaptár eredetileg Linné gondolata volt, s használták is már a múlt században. Tudományosan azonban csak századunk elején dolgozták ki Amerikában, a dendrokrcnc- lógia fő felhasználási területén, ahol ez a módszer azért különösen fontos, mert ott az Írott történelem lényegében a XV. század végén kezdődött.

A dendrokronológia alapja a fák évenkénti növekedési gyűrűinek különbözősége. Évgyűrűk csak ott keletkeznek, ahol az év évszakokra oszlik. A fa szövetét a kéreg és a fa "húsa" között lévő kambium képezi. TavaszAbszolút időrend.- 19