Múzeumi műtárgyvédelem 2., 1975 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)

Szalay Zoltán: Újabb adatok az üveg romlásához

Ismerve azt a tényt, hogy az üveg romlását a foszfát- és az ammónium-ionok idézik elő a leghatásosabban, és ezek a tetem bomlásakor nagy mennyiségben állnak elő, úgy találtam, hogy ebben az esetben az üveg összetétele elhanyagolható.

Kisérleteim során figyelembe vettem a foszfát- és ammónium-ion-tartalmat, a sirfenék mélységét a talaj - szinttől, valamint azt, hogy az üveg milyen tipusu temetkezésből került elő. A kémiai vizsgálatokhoz a Sze- lényi-féle (2) mikroanalitikai módszereket alkalmaztam azzal a módositással, hogy az oldható szilikátokat zavaró hatásuk miatt borkősavval maszkiroztam. A foszfátvizsgálatoknál ugyanis ezek kék szine olyan intenzitással mutatkozott, hogy elfedte a foszfátra jellemző szin- reakciót.

Az üvegfelületről készitett felvételek Gamma kuta- tótómikroszkópon fáziskontraszt megvilágitással kisfilmes fotófeltéttel készültek. Az üvegfelületről replika módszerrel készítettem a preparátumokat. Replika módszer1: Kollodium alkohol-éteres oldatával bekenjük a vizsgálandó felületet. Száradás után a felületről lehúzzuk a hártyát. Ezt glicerinbe ágyazva vizsgáljuk.

A talajkivonatok készítéséhez mindig 100 ml (ez megfelel 150 g légszáraz talajnak^ talajmintát használtam fel. A továbbiakban az adatok mindig erre értendők.(3)

I. A Dunaújvárosban feltárt ókori római város (Inter- cisa) temetője üvegleleteinek előkerülési körülményei

A talajtípus: mészlepedékes csernozjom lösz alapkőzeten. Ez a talajfajta ezen a környéken a legelterjedtebb (4). A kérdéses terület a hunapartnál elhelyezkedő lcszpadon van, a Duna szintjétől mintegy 40-50 m magasságban.

Üvegromlás- 180 -