Múzeumi műtárgyvédelem 2., 1975 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)

Vértes László: Az abszolút időrend meghatározása a korszerű tudományban

nek korát 30000+500 évben adják meg, 29500-30500 évvel ezelőtt égett a tűzhelyen, hanem azt, hogy a statisztikai szórásfogalom értelmében 68 $ valószinüséggel eny- nyi idős, és 95 Í° valószinüséggel 29000 és 31000 év közé esik kora stb.

A jégkori események néhány száz éves toleranciával való kormeghatározása történeti szempontból is elég pontosnak nevezhető, különösen, ha ilyen nagy időegységekről van szó. A lényegesen fiatalabb leletek C-14-gyel való kormeghatározása azonban nem kielégítően pontos. Ezért a módszert általában csak az 500 évnél idősebb leleteknél használják.

Az alig 10 éves radiokarbon módszer sokat fejlődött ugyan a legutóbbi időkben, vannak azonban még mindig olyan hiányosságai, amelyek miatt sokan'idegenkednek eredményeitől. A fizikusok körében felmerült kételyektől eltekintve a legnagyobb hibaforrás a vizsgált minták szennyezettsége lehet. Akár a szerves humusz anyagoknak a minta koránál fiatalabb szene, akár pl. a kemény talajvízből a mintába került mész (CaCO^) nem- radioaktiv szene szennyezheti úgy a mintát, hogy a vizsgálat a leggondosabb előkészítés után sem ad reális eredményt. Az előkészítés során általában a meszet savval, a nem fosszilis szerves anyagokat (humusz részecskéket, gyökereket, apró állatok ürülékét stb.) lúggal távolit- ják el. Ha azonban a minta túl kicsiny, csak tökéletlenül tudják a tisztítást elvégezni, s az eredmény - mint pl. az istállóskői barlang alsó kulturrétegének gronir- geni radiokarbon meghatározása - félrevezető lesz.

Egy másik hibaforrás évről évre nehezebbé teszi a C-14 vizsgálatokat. Az atomkisérletek, atcmrcbbantások következtében a légkör radioaktivitása egyre nő, emelAbszclut időrend- 17