Múzeumi műtárgyvédelem 1., 1970 (Központi Múzeumi Igazgatóság Muzeológiai Technológiai Osztály)

Schlager Károlyné: A múzeumi fém műtárgyak állagvédelme

- 79 ­Réz- és rézötvözetekből készült tárgyak kezelése Idegen fémmel bevont réz és rézötvözetek kezelése Aranyozott réz- és bronztárgyak A földből előkerült aranyozott réz- és bronztárgyakon sokszor nem látszik azonnal az ara­nyozás, mert azt teljesen elfedi az alapfémből kialakult korróziótermék. Ezért minden tárgyat először - lehetőleg a földből történt kiemelése után azonnal - puha ecsettel, vagy kefével letisztítunk, majd zsiralkoholszulfonátos meleg vizzel lemosunk. Ha aranyozás nyomai még ilyenkor sem mutatkoznak, a tisztítást 10 o/o-os nátriumhexametafoszfátos meleg oldattal folytatjuk. Ez feltétlenül leold annyi rézvegyületet a felületről, hogy az ara­nyozás előtűnik. Ekkor sztereomikroszkóp alatt megvizsgáljuk a felületet: igy meg lehet állapítani, hogy a réz vagy bronztárgyon levő aranyozás mennyire ép, tökéletesen tapad-e még az alapfémhez, vagy az aranyréteg és az alapfém között kialakult korrőzióréteg a köz­vetlen kapcsolatot megszüntette. Az első esetben a tárgyat úgy tisztítjuk, mint azt az army kezeléséről szóló fejezetben ismertettük. A második esetben a további tisztítást nagyon óvatosan kell folytatni, mert ha kioldjuk a fedőréteg és az alapfém között levő korrózióter­mékekből álló réteget, az arany fellazul és lepereg. Sokszor előfordul, hogy a fém olyan mértékben korródálődott, hogy az aranyozást már alig lehet rajta megmenteni. Ilyenkor kétféleképpen járhatunk el. A tárgyat lefényképezzük és a tárgyleltárkönyvbe a tárggyal kapcsolatban feljegyzik, hogy az aranyozás nyomai látszottak azon kezelés előtt. Ezt köve­tően a tisztítást elvégezzük. A másik eset, hogy párakamrában megvizsgáljuk van-e aktiv - azaz kloridot tartalmazó - korróziótermék a tárgyon az arany réteg alatt. Ha van, akkor ezt átalakítjuk stabil, rézvegyületté, amit nem távolítunk el a tárgyból, hanem a stabilizált

Next

/
Oldalképek
Tartalom