Múzeumi műtárgyvédelem 1., 1970 (Központi Múzeumi Igazgatóság Muzeológiai Technológiai Osztály)

Schlager Károlyné: A múzeumi fém műtárgyak állagvédelme

- 21 tárgy került elő az ásatások során, amely arra utal, hogy az ólmot sok esetben az ezüst helyettesítésére használták. Ólomból készítettek pénzeket, felirati táblákat, részben ékszereket, súlyokat, kis házi istenszobrokat és más hasonlókat.

Az ólom ércében a galenitben talált és az abból kinyert ezüst az ólomtermelést bizonyos mértékig melléktermékké szorította vissza. Később gyakran már az ólomtárgyon is feltüntették, hogy az ólomból tisztítás során az ezüstöt kinyerték. Az ilyen ólomtárgyakra a

rómaiak "EX ARG" pecsétet raktak

Az eddig ismertetett négy fémet - aranyat, az ezüstöt, a rezet és az ólmot - megjelenésük

kezdetén szinfém állapotban használták fel. Ezzel szemben az ón, bár a rézzel ötvözve

bronz formájában már időszámításunk előtt 4-3000 évvel szerepelt, tiszta ónból lészült

darabokat, csak 2500 körüli időkből találtak Ezen a leleten kívül szinón előfordulása

(2).

régészeti tárgyakban csak 1300 közül kezdődik. Az ón egyáltalában nem fordult elő termés állapotban, azt csak érceiből nyerhették ki. Mivel azonban a tiszta ónt nem ismerték, valószínű, hogy a bronzban levő óntartalom nem szándékos ötvözésnek tekinthető, legalább is az említett időpontig. Az ónt mint tiszta fémet nagyon sokáig nem különböztették meg az ólomtól, csupán színe szerinti; az ónt "plumbum album”-nak nevezték megkülönböztetésül az ólomtól, amely "plumbum nigrum" néven szerepelt. A megkülönböztetés részben a szin és a fajsuly szerint történt, de különbség mutatkozott az előállításban is, mert az ón fém-állapotban történő előállításának megismerése után meglehetősen nagy tisztasági fokban került felhasználásra. Apró használati tárgyakat, ékszereket készítettek belőle. Sokszor használták kevésbé nemes fém - pl. vas- díszítésére, tausirozására, bevonására. Régészeti korokból kevés tiszta őntárgy maradt ránk.

A termésállapotu vasnak két előfordulása ismert: az egyik a meteoritvas, a másik pedig bazaltos kőzetekben nagyon finom, mikroszkőpikus szemcsékben fordul elő. A meteoritvasat szerszámok készítésére már kezdetben használták és ilyen formában nagy jelentősége volt. Jellemző rá nikkeltartalma, emellett rendszerint még foszfor és más kevésbé jelentős elemek is előfordulnak benne. Ha a régészeti vasban 4 o/o fölött van a nikkeltartalom,

csaknem biztosra vehető, hogy meteorit eredetű Az ismertetett hat fém közül a vas a

(d).

legújabb; legkésőbb kezdte az ember vasból készíteni használati tárgyait. Ennek oka, hogy a vas megmunkálásához már bizonyos fejlettebb olvasztási és kohósitási technikát kellett