Múzeumi műtárgyvédelem 1., 1970 (Központi Múzeumi Igazgatóság Muzeológiai Technológiai Osztály)
Schlager Károlyné: A múzeumi fém műtárgyak állagvédelme
- 19 részbe. Ez a készítés-technológia azonban csak i. e. 1500-től ismert, mert eddigi ismereteink szerint fémónt először ekkor tudtak előállítani. A bronzban levő óntartalomtól függően változik az ötvözet szine. 5 o/o őntartalomig a bronzöntvény szine alig különbözik a vörösréztől, 10 o/o óntartalom körüli bronz szine sárgás, a 30 o/o-nál több ónt tartalmazó pedig ezüstösen fehér. Múzeumi tárgyak gyakran készültek ilyen összetételű bronzból, pl. tükrök, ékszerek stb. Régész szakkörökben fehér bronz megnevezéssel emlegetik. A réz fizikai és mechanikai sajátságai igen nagymértékű változást mutatnak idegen fém ötvözésével. A bronzokat felhasználási gyakoriságuk szerint meg szokták különböztetni, pl. a 3 o/o körüli ónt tartalmazó bronzot az érmebronznak, a 10 o/o-t tartalmazót ágyufémnek, a 20-25 o/o óntartalmut harangbronznak és a 30-33 százalékút tükörbronznak nevezik. A sárgaréz ötvöző fémé a cink, amit már az ősidők óta használt az ember, ennek ellenére a cinket mint fémet csak a 18. században ismerték fel és állították elő tiszta állapotban. A sárgaréz 30-40 o/o cinket tartalmaz, hidegen is jól megmunkálható, de még jobban melegen. Korrózió szempontjából a vörösréztől és a bronztól némileg eltérően viselkedik, amire későbbiek során részletesebben kitérünk. Szine jellegzetesen sárga. A réz és rézalapú fémtárgyak nagy számú változatban kerülnek megőrzésre a múzeumokban. Korróziónak sokkal kevésbé ellenállók ezek a tárgyak, mint az arany és elektronból készültek. Főleg a talajból kerülnek elő, ahol rendkívül káros átalakulást szenvedtek; ennek ellenére sok, többezer éves tárgyat őriznek múzeumaink. Kezelésük sok esetben komoly feladatot jelent a szakember számára, ezért ismertetésére részletesen kitérünk. Az ezüstöt a nemes fémek közé soroljuk. Alkalmazása csaknem egyidejűleg terjedt el az óloméval. Ennek oka abban rejlik, hogy az ezüst nagyon ritkán fordul elő termésállapotban; előállítása a galenit nevű ólomércből kiolvasztással történt. Hosszú ideig nagyon ritka volt az ezüst használati tárgy, mert készítéséhez már ismerni kellett a fémmegmunkálás fejlettebb módját, ennek elterjedése pedig nagyon lassan haladt előre „ Na(J). gyón kevés többezer éves ezüst tárgy maradt ránk. Ennek valószínű oka az, hogy klórtartalmú talajvíz hatására a földben levő ezüst teljesen átalakul ezüstkloriddá; ezt a folyama^ tot igen kis mennyiségű nitráttartalom még csak sietteti.
