Múzeumi műtárgyvédelem 1., 1970 (Központi Múzeumi Igazgatóság Muzeológiai Technológiai Osztály)

Némethy Endre: A hazai múzeumi általános restaurálás - konzerválás helyzete

- 10 Meg kell emliteni, hogy a kiállítási ablakok és belső világitótestek-ultraibolya sugárzást abszorbeáló bevonatára folynak kísérleteink és az eddigi eredmények is hozzá fognak já­rulni, hogy a szerves anyagokból készült múzeumi, levéltári és könyvtári műtárgyak vé­delme eredményesebb legyen. Régészeink és ásatáson résztvevő restaurátoraink számára elkészült az a mikroanalitikai módszer, ami az előkerült fémek roncsolásmentes meghatározását (az ötvözet összetéte­lét is) az ásatás színhelyén percek alatt lehetővé teszi. E módszer gyorsaságának és a helyszínen lehetséges alkalmazásának az ad külön jelentőséget, hogy a fémtárgy anyagá­nak meghatározása segítséget, illetve alapot ad a helyes és gyors helyszíni kezelésre. (Minden régész számára gyakorlatból ismert, hogy az ásatásból kezeletlenül múzeumba került fémtárgyak a restaurálásig-konzerválásig eltelő idő - sokszor hetek, hónapok, é- vek - alatt mily sokat romlanak, illetve néha gyakorlatilag teljesen tönkre is mennek). A felsorolt eredményeink már a publikálás előtt közkinccsé váltak a múzeumi restaurálás számára, mert a tanfolyamokon és tanmühelygyakorlatokon minden restaurátor elsajátít­hatta azokat, illetve el is kellett sajátítania. Természetes, hogy osztályunkra is vonatkozik, -mint kísérletező munkát végző szervre - hogy az eredményekre sok sikertelenség, sok nehézség árán jutnak el munkatársaink. Sa­játossága munkájuknak az is, hogy a kidolgozott konzerváló módszereik, eljárásaik nem mindig hosszú életűek, mert gyakran kiszorítja őket a jobb, vagy azonos minőségű, de gyorsabb, esetleg olcsóbb eljárás. Természetesen a gyorsabb vagy olcsóbb módszernek csak akkor lehet létjogosultsága, ha ezek az előnyök nem mennek a minőség rovására. Jól tudtuk, hogy átütő sikert csak úgy tudunk elérni a múzeumi restaurálás-konzerválás országos szintje emelésében, ha az uj múzeumi restaurátorok számára a középiskolai é- rettségittechnikai minimumnak tekintjük. A Művelődésügyi Minisztérium Múzeumi Főosz­tálya 1961-ben kiadott rendeletében az uj múzeumi restaurátori kinevezés előfeltételeként a középiskolai érettségit előírta. A műtárgyvédelem és azon belül a konzerválás kidolgo­zott recepturája és ezek alkalmazási technológiája a fizika, kémia és biológia alapjainak ismeretét feltételezi és megköveteli, hogy a restaurátor-konzervátor azokat tudatosan - az összefüggéseket megértve - tudja minden esetben alkalmazni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom