Állami gimnázium, Munkács, 1943

14 rövid idő alatt 36 új jelentkezővel növelte a csapat létszámát. Az országos parancs­nokság által életbeléptetett új próbarendszernek megfelelően a próbák anyagának elsajátítása az egyes őrsök keretén belül történt. Az ujoncképzésben elért szép eredményekért dicséretet érdemel Öry Imre és Palcsó Miklós VIII. o tanulók önzetlen munkája. Az országos parancsnokság által megindított „Telepítő szolgálat'-ból a csa­pat önkéntes pénzadományokkal vette ki részét. Ifjúsági Vöröskereszt. Az alig egyéves helybeli csoport nagy lelkesedéssel folytatta a mult évben meg­kezdett munkát, melyet a háborús élet írt elő számára. Szívesen gyűjtöttek pénzt és olvasnivalót, hogy a háború okozta szenvedésen némileg enyhítsenek. A nehéz iskola­viszonyok miatt nagyobb terveket nem valósíthattak meg, de amit tettek, azt lelkese­déssel tették, s amit adtak, szívesen adták. Fiaink és leányaink nemzetmentő mun­kájából mindenki láthatja, hogy harcoló katonáink és azok családjai mögött egy emberként áll a nemzet ifjúsága. Csoportunk tagjai az országos Vöröskereszt-napok idején 264 P 28 fillért ado­mányoztak a központ részére. ÖLBEY ERZSEBET és TIVADAR ISTVÁN vezető-tanárok. Az alapok számadásai. 1. Testnevelési-alap: bevétel 879'81 P, kiadás 856'16 P, maradvány 23'65 P. 2. Ifjúsági könyvtár-alap: bevétel 1.038'84 P, kiadás 996'94 P, maradvány 4T90 P. 3. Tanulmányi kirándulás-alap: bevétel 712'15 P, kiadás 21" 14 P, maradvány 691'01 P. 4. Segítő-alap:' bevétel 3.33579 P, kiadás 2.790'68 P, maradvány 545'15 P. 5. Évkönyvdíj: bevétel 68275 P, kiadás 680"— P, maradvány 275 P. 6. Műének és karének: bevétel 162'12 P, kiadás 160*14 P, maradvány 1'98 P. Öregdiákok beszámolója. A 13 évvel ezelőtt megalakult munkácsi öregdiákok Köre most már negyedik éve folytatja áldásos munkáját. A társaság létszáma jelenleg már 78 fő. A jelen tanév elején új felhívást bocsátottak ki, ebből a felhívásból idézzük a következő sorokat: „Mi munkácsi öregdiákok, szeretjük hajdani iskolánkat és hálásak vagyunk néki azokért a tanításokért, amelyek egész életünkön át elkísérnek. És éppen azért, mert Munkácson jártunk gimnáziumba, ahol mindig annyiféle nép és annyiféle felekezet élt egymás mellett békés egyetértésben, talán világosabban látjuk és jobban átérez­zük, mint mások, hogy a magyar jövő egyetlen útja az egymástmegértés, áldozatos összefogás. Mi, munkácsi öregdiákok, évről évre jelentkezünk vizsgára ebből a leg­főbb tantárgyból, a cselekvő felebaráti szeretetből." Az 1943—44. tanévben az öregdiákok régi neveltjei, Fodor Ferenc derceni kis­gazda negyedik osztályú gyermeke és Hée József harmadosztályú szintén derceni kis­gazda ifjú részesültek jelentékeny támogatásban. Ebben a tanévben Tóth József 1. osztályos tanuló mint harmadik ösztöndíjas részesült még támogatásban. Az 1943. év folyamán összesen 1.819'43 P-t fordítottak az öregdiákok a három növendék tandíjára, ruházatára és tápdíjára. A Gyámszülő Társaság harmadik diákjának tanítási költségeit jórészt Iván Mihály, a szegedi Üj Nemzedék felelős szerkesztője vállalta, aki 800 P-t bocsátott a bizottság rendelkezésére. Az adományát bejelentő levelében a következő­ket írta: „Míg munkácsi diák-voltam, a régi jó bókevílágban, körülbelül 700 koroná­nyi tanulmányi segélyben részesültem. Három évtized messzeségéből visszatekintve az akkori időkre, kötelességemnek tartom, hogy ezt visszafizessem egy olyan szegény kis magyar gyermek számára, aki nagy értéket jelent a nemzetnek, s aki csak azért nem tud elindulni a boldogulást jelentő úton, mert szülei nincsenek abban a helyzetben, hogy a szükséges anyagi áldozatot meghozzák." Nagy hálával emlékezik meg boldog

Next

/
Oldalképek
Tartalom