Állami gimnázium, Munkács, 1940

I. Intézetünk múltja. Megnyílt 1868-ban október hó elején, mint Bereg vármegye és Munkács város által fenntartott nyilvánosjogú alreál-gimnázium I—IV. osztállyal és 72 tanulóval, 1872/73—1874/75-ben állami alreál, 1875/76— 1889/90-ben állami algimnázium, 1890-től fokozatosan nyolc osztályú főgimnázium lett. Az első érettségi vizsgálat 1894. júniusában volt intézetünkben. A cseh megszállás után, az 1919/20. tanévtől kezdvie orosz tannyelvű állami reálgimnáziummá szervezték át s 1925/26. tanévtől fokozatosan cseh tagozattal egészítették ki. A felszabadulás után, az 1938/39. tanévben újra m. kir. álil. gimnázium I—VIII. osztályú magyar és ruitén tagozattal. 1939. év őszén a rutén tagozati megszűnt, illetve beolvadt az újonnan szervezett helybeli m. kir. áll. kárpátaljai rutén gimnáziumba. Az intézet történetének első évtizedeit sok küzdelem jellemzi. Az intézet épületének s elhelyezéséneik első rendezése 1873. május hó 17-én következett be, mikor Leővey Sándor miniszteri biztos a nm, VKM. megbízásából az algimnázium céljainak megfelelő épületet átvette. Erről szól az alábbi szerződés: »Szerződés, mely egyrészről a VKM., másrészről a munkácsi Gimnázium kezelőbizottsága, mint Bereg vármegye megbízottja és Munkács városának elöljárósága között az eddig megyei felügyelet és kezelés alatt állott, kegyes alapítványok és adakozásokból alapított és fenntartott alreálgimnáziumnak állalmi reálgimnáziummá alakítása, s állami kezelés alá vétele iránt alulírt napon következőleg köttetett: I. a. Bereg vármegye közönsége a Munkácson 29. összeírási és 8. telekjegyzőkönyvi szám alatt lévő gimnáziumi épülejet és telket jelenlegi állapotukban a m, kir. állami reálgimnáziumnak (adományozza, megengedvén, hogy ennek nevére telekkönyvileg átírattassók, és kötelezvén magát arra, hogy az iskola épület összes helyiségei folyó évi. július végén múlhatatlanul kiüríttetnek és az állami reálgimnázium részére tettleg átadatnak. b. Hasonlóképen adományozza a gróf Schőnborn Károly féle 2100, és gróf Schőnborn Ervin féle 5000 forintos alapítványokat, valamint a szintén megyei kezelés alatt álló Munkács városi 1074 forint évi járadékból álló alapítványt; úgyszintén 3610 forint 08 krajcárból álló és a gimnázium pénztárában kezelt pénzkészletet a közoktatási magyar királyi minisztérium teljesjogú rendelkezése alá bocsájtva. Az alapítványok 6%-os kamatai és Munkács városának 1074 forintból álló évi járuléka az alapítók által 1873 január elsejétől kezdve félévi részletekben a közoktatásügyi minisztérium tárcája javára a kijelölendő pénztárba fognak fizettetni. 7