Állami gimnázium, Munkács, 1940

cserkészet munkájáról s néhány aktuális nevelési kérdésről szólott s az I. és II. osztály értekezletén Kedves Indár András »Az elemi iskola és a gimnázium viszonyáról«, a III. és IV. osztály értekezletén Turchányi György »A serdülőkor problémáiról«, az V/a és V/b osztályok értekezletén Oláh Miklós »A tanár és a szülő együttműködése és a serdülő gyermek nevelése, a VI. és VII. osztály szülői értekezletén Bihari Sándor »A gimnázium mint nevelő iskola« címen tartottak igen értékes előadásokat. A VIII. osztályú tanulók pályaválasztásáról Ócsai Is ván tartott előadást és tájékoztatta az érettségiző ifjakat a pályaválasztás kérdéséről. Az értekezletek alkalmával a szülők igen szép számmal jelenitek meg, de inkább csak az értekezlet után a tanárokkal való megbeszélés idején közölték megfigyeléseiket és gondolataikat. A szülői házzal való állandó kapcsolat kimélyítését szolgálták a fcgadó órák. Az igazgató mindennap 12—l-ig a tanárok az Ellenőrzőkönyvben közölt időben tartottak fogadóórákat. A fogadóórák látogatottak voltaik, de ez alkalommal is kérjük a szülőket, hogy gyermekeik tanulmányi előmenetelét egész év folyamán kísérjék figyelemmel, mert a második félévi ellenőrzés u*án, vagy egészen az évvégén már nem tudunk érdemleges tanáccsal szolgálni.. f.) Tanulmányi és fegyelmi állapot. A tanulmányi állapot az előző évekhez képest némi javulást mutat, de még mindig sok olyan tanulónk van, aki nem alkalmas gimnáziumi tanulmányokra. A magyar iskolai törvények szerint a gimnázium elit iskola s a gyengébb tanulók a különböző gyakorlati középiskolákban helyezkedhetnek el. A IV. osztályt végzett tanulók kereskedelmi iskolában, különböző ipariskolákban s a líceumokban folytathatják tanulmányaikat. A gyakorlati életpályák a végzeit tanulóknak biztos elhelyezkedést biztosítanak. A fegyelmi állapot az év folyamán megnyugtató volt. Növendékeink magaviselete ellen súlyosabb kifogás nem merült fel. Színház és mozi előadásokat a növendékek csak igazgatói, vagy osztályfőnöki engedéllyel látogathattak. Általában igyekeztünk meghonosítani a magyar iskolai törvényekben és Rendtartásban kialakult belső és külső rendet. A táncszenvedély leküzdésére is mindent megtettünk és az idevonatkozó főigazgatói rendelkezésnek érvényt szereztünk. Általában a fegyelmi esetek megelőzése és a javítás volt a célunk és ennek tudható be, hogy súlyosabb fegyelmi eset nem fordult elő. g.) Vallás- erkölcsi és hazafias nevelés. Nevelő munkánk ebben a tekintetben a 1934. XI. tc. magasztos célkitűzéseinek megvalósítására irányult. A tanári kar minden alkalmat felhasznált arra, hogy a gondjaira bízott ifjúság lelkiéletét nemesítse, erkölcsi érzéseit gazdagítsa és jellemét kialakítsa. A napi munkát imádsággal kezdtük és végeztük. A római és görög katolikus tanulók minden vasár- és ünnepnap testületileg vettek részt az exhortáción és szent misén, azonkívül résztvettek az alkalmi vallásos ünnepélyeken és körmeneteken is. Az előírt négy szent gyónáson és áldozáson kívül többen hetenkint járultak a szentségekhez. Március 23, 24. és 25. napjain lelkigyakorlatok voltak, amikor a róm. kat. tanulóknak Lőrincz István szentszéki tanácsos, ördarmai plébános, a gör. kat. tanulóknak Legeza Tivadar 0. S. B. M. tartottak előadásokat. A ref. és ág. ev. tanulók hitoktatóik rendelkezése szerint s felügyelete alatt tettek eleget vallási kötelességeiknek. Vasárnaponkint az istentiszteleteken testületileg vettek részt s március hó 23-án és 24-én diák evangélizációs és csendes napokat tarottak. A ref. tanulóknak ez alkalomból P. Tóth Lajos missziói lelkész és dr. Soós Géza a Soli Deo Glória 14