Állami gimnázium, Munkács, 1915

34 gyógyulva augusztusban ismét kiment a harctérre s azóta a Strypamenti fronton küzd, mint zászlós. Első osztályú ezüst vitézségi érme van már. Borköles János klacsanói (Beregm.) áll. elemi isk. ig. tanitó; 1884—1888. években az intézet tanulója. Az általános mozgósításkor mint 42 éves népfölkeló vonult be és előbb nevezett két (iával teljesített katonai szolgálatot a 11. honv. népf. ezredben. Annak idején póttartalékos lévén, az oroszvégi csendőrörshöz volt beosztva, 1914. aug.-tól 1915. évi márc.-ig az orosz betörés alkalmával őrszolgálatot, portyázást teljesített. Most fel van mentve. Ifj. Boronkay Gyula hadaprj. a 24. honvédgyalogezredben. 1914ben érettségizett az intézetünkben. Hallgatója volt behívásáig a magyaróvári gazdasági akadémiának. 1915. október 15-én vonult be a budapesti 1. h. gy. ezredbe. A tiszti vizsgát kitűnő eredménnyel tette le, s ennek eredményeképen helyezték át, mint kiképző szakaszvezetöt a brassói ezredbe. Most április 1-én innen ment a Sztypa frontra, s azóta ott teljesít szolgálatot cum deo pro patria et libertate. Czeke Sándor honv. hadnagy a 11. h. gy. ezredben, 1910—1912ben az intézet tanulója. A hadapródiskolából került az orosz harctérre. Részt vett a jaroslau-i, rawaruskai harcokban, a tomasowi, kalinikowi, cholmi győzelmes csatákban, 5 ott volt Bresst Litowszk bevételénél is. Itt tanúsított vitéz magatartásáért kapta azl. o. nagy vitézségi érmet. Jelenleg a Sztrypa mentén küzd, mint századparancsnok. Itt részt vett a karácsonyi és januári orosz oífenzivák visszaverésében. Azóta már megkapta a koronás arany érdemkeresztet is. Ifj. Czeke Endre bányamérnök hallgató, 1910—1913-ig az intézet tanulója. 1915. május havában, mint 20 éves ifjú önként besoroztatta magát a hadseregbe. Kitűnő sikerrel letett tiszti vizsga után mint honvéd hadapródjelölt őrmester került ki a 11. h. gy. ezred kötelékében a Sztrypa-menti harctérre. Részt vett az oroszok téli offenzivájának visszaverésében. Jelenleg hadapród és a 39-ik honvéd hadosztálynál a tábori mozgőfényképeket vetitő osztag parancsnoka. Csorba István honvédhadnagy a debreceni 3. h. gy. ezredben, 1905—1914-ig az intézet tanulója. »Vita militaris«-a, melyet a legnagyobb lelkesedéssel szolgál, már eddig is igen változatos. 1914. szept. 15-étől viseli a komisz mundért, melyet »az egyik barak udvarának sarkában húzott magára«. November 15-ikén Szegeden tette le a második érettségit: a tiszti iskolát, s 1915. március 18-íkán már mint hadapród ment ki a harctérre: Zemplén megye északi részébe, hol az orosz túlerővel szemben vitézül verekedett, mig lábfagyás és tiphus miatt Kassára nem került. Augusztus 25 ike óta az olasz harctéren harcol. 1916. január elseje óta hadnagy. írásaiból látjuk, hogy a háború után lesz mondani valója azokról, amiket átélt, ha életben marad. Dohán Mihály zászlós a 85. cs. és kir. gyalogezredben. 1912ben tett érettségi vizsgálatot. A legnehezebb küzdelmekben, a dicsőséges kimenetelű kárpáti harcokban már részt vett, s hogy milyen kiváló eredménnyel, azt a mellét diszitő nagy és kis ezüst vitézségi érmek igazolják. Diszére vált az alma materének. Ehrenfeld Herman gyógyszerész gyakornok. A munkácsi áll. főgimnáziumnak 1908—1914-ig növendéke. A székesfehérvári 69-ik Hindenburg-gyalogezredben szolgál január óta. Jelenleg Pilsenben, tisztiiskolában van.