Állami gimnázium, Munkács, 1914

15 sök ragyogó szellemei örködnek a haza megmaradásán. De a Hadak utján elfolyt vérükből uj élet fakad, s azon a helyen, ahol ma még jeltelen sirjaik domborulnak, a jövő generációk fognak elzarándokolva leborulni, s áldó imádság mellett mondják el szent neveiket. Tetteiket pedig tanítani fogja az iskola századok multán is, a legnagyobb megpróbáltatások idején is. Te hozzád van még, Magyarok Istene, egy alázatos kérésem, melyet a nap minden órájában milliók küldenek ég felé: Uram egy ezredéves szenvedés jogán kérünk, ne engedd, hogy ők hiába estek légyen el! Uram! e véres zivatar után Adj hazánk felett Tiszta fénylő kék eget! Hisz: Az nem lehet, hogy annyi szív Hiába onta vért, S keservben annyi hü kebel Szakadt meg a honért! Május 31-én. d

r- Tárczy Károly. A mi hőseink. •BHKHH PRO PATRIA. Adrigán Zoltán, városi tisztviselő. Zászlós all. honvéd gyalogezredben; 1897—1905-ig az intézet tanulója. — Mint őrmester került a háborúba. Résztvett az orosz-lengyelországi harcokban. Vitézségéért I. o. ezüst érmet kapott. A ravaruskai csatában esett el. Mennyasszonyától azzal búcsúzott el, hogy vagy meghal, vagy mint hadnagy jön haza. A legszebb halál jutott neki osztályrészül. Dr. Bertalan Zoltán, munkácsi ügyvéd. Tart. kadett a 19-ik tábori vadász-zászlóaljban. 1896— 1904-ig az intézet jeles tanulója. A fővárosi sportélet kiválósága. Résztvett a lublini elönyomulásban, s aug. 29-án Pawlow orosz falunál halt hősi halált. November végéig nem volt hir róla. Századosa ekkor irta róla, hogy »a katonai erényeknek mintaképe volt.« Vitézségéért arany vitézségi érmet kapott. A hadvezetőség kommentárja igy szólt: »Bertalan Zoltán tart. kadett az öt bizakodva és vakon követő legénységét a legnagyobb bátorsággal és halálmegvetéssel vezette egy falu ostromára és kétszer egy. erdő elleni támadásra. A második roham alatt szakaszának élén súlyosan megsebesült.« — A gyilkos golyó a legszebben induló életpályát semmisítette meg. — Őt mindenki siratja közöttünk. Castelli Aba, honv. főhadnagy a 11. gyalogezredben. 1902—1903-ik tanévben az intézet tanulója. A Ludovika elvégzése után került vissza városunkba. Pontos, jó katona volt mindig. A háború kitörésekor mint hadnagy egyene-