Állami gimnázium, Munkács, 1911
8 A középkorban a Mediciek udvarában lelkesednek Platón Állama iránt, s a humanisták között Erasmus meggyőzően hirdeti, hogy a kereszténynek a magántulajdon meg van tiltva. Morus Tamás megirja Utópiáját* (De optimo republicae statu deque nova insula Utopia, 1516), melyet Erasmus ad ki. Morus Tamás Angolország hőslelkü kancellárja, talán nem is gondolta, hogy munkájában egy oly rend mintaképét adja, amelyért később egy egész világnézet, egy egész társadalmi osztály harcol. Platónt tartja szem előtt, de keresztény világnézete sok végzetes tévedéstől megóvta. Nem emlitem, hogy Rousseau, s a francia forradalom általában mennyit tett a szabadság, egyenlőség és testvériség eszméinek terjesztése által a társadalom átalakítása terén, csak azon férfiakat, irókat emlitem fel, akik már több-kevesebb tudatossággal szálltak síkra az elnyomott nép, s a munkások érdekei mellett és pozitív javaslatokat tettek a társadalomban levő igazságtalanságok megszüntetésére. Ideálisták voltak, prófétáknak tartották magukat, harc nélkül akarták fantasztikus álmaikat megvalósítani a társadalom érdekében. Hogy a főbbeket említsük, ide tartoznak Saint-Simon, Fourier, Louis Blanc, Proudhon, Owen. 1. Saint-Simon nagy utazásokat tesz, katonáskodik, a forradalom idején nagy vagyont szerez, de elveszti csakhamar, s mint teljesen szegény ember éhezve tengeti életét. Életfeladatának tekinti, hogy az emberi szellem menetét tanulmányozza, hogy az civilizáció haladásán munkálkodhassék. Az Ipari Káté, 1882., Az Ipari Rendszer 1821., Az Uj Kereszténység 1825., stb. műveiben megállapítja, hogy a modern társadalmat a munkára kell épiteni, s a vezetés a tudományt illeti. A munka jutalmazása a tehetség és a végzett munka szerint fog történni. A munkást az állami rend és a tőke elnyomja, pedig a termelő osztálynak kell az első helyet elfoglalnia. Ez kezeli a közvagyont, mig a katonaság, biróság és más osztályok csak másodrendű helyet foglalnak el. Mihelyt a termelők politikai párttá alakulnak, a régi rendszer romjain felépitik a munka rendszerét. A munkarendszer a teljes egyenlőségre van épitve, s az embereknek a legtöbb szabadságot, a legtöbb békét, legtöbb élvezetet fogja nyújtani és a legnagyobb hatalomra emeli a morált. 2. Saint-Simon a történeti fejlődést kereste, Fourier a világegyetemet, az Istenséget vizsgálta. Szegény kereskedő-segéd volt, s egy nagykereskedő irodájában szövögeti álmait az emberiség bajainak orvoslására. A munkát az emberi boldogság elemének tekinti, ezért a munkát ugy kell szervezni, hogy az rendeltetésének megfeleljen, arányos legyen, minden szükségletet kielégítsen, s mindenkinek biztosítsa boldogulásához szükséges eszközöket. * Utopia (görög szó: ou és topos-ból összetévc) annyit jelen), hogy „nincsen helye."
