Állami gimnázium, Munkács, 1911

80 A versenydijakai Formanek Lázár honvéd alezredes ur neje Őnagysága osztotta ki a versenygyőztes ifjaknak. Versenydijak: í. dij: a honv. min. ur ezüstérmét és a munkácsi 11. honv. gyalogez­red tisztikarának tiszteletdiját nyerte Horváth Zoltán VII. o. t. 135 egységgel. II. dij: a honv. min. bronzérmét és Munkács város diját nyerte Hornyák István VIII. o. t. 100 egységgel. III. dij: a honv. min. bronzérmét és Nedeczey János urad. kormányzó­tanácsos ur diját nyerte Csigás Zoltán VIII. o. t. 85 egységgel. IV. dij: a hondv. min. bronzérmét és a m. kir. földmiv. min. hegyvidéki kirend. tiszteletdiját nyerte Uszkay Sándor VII. o. t. 75 egységgel. V. dij: a honv. min. bronzérmét és a Bereg-munkácsi takarékpénztár diját nyerte Röszler Gusztáv VIII. o. t. 74 egységgel. VI. dij: a honv. min. bronzérmét és a főgimn. tanári kar diját nyerte Boldizsár Bertalan VIII. o. t. 72 egységgel. VII. dij: díszoklevelet és a tanári kar diját nyerte Mika László VII. o. t. 60 egységgel. VIII. dij: díszoklevelet és a Munkácsi Népbank t. diját nyerte Hucskó Ödön VIII. o. t. 60 egységgel. Formanek Lázár, Bohner Jakab, Kubinyi Gyula, honv. alezredes, főgimn. igazgató, honv. főhadnagy, a tanfolyam vezetője. honv. százados sz. k. v. oktató tiszt. intézeti felügyelő. 5. Kerületi tornaverseny. Intézetünk az 1912. évi május hó 17-én Kassán rendezett kerületi tor­naversenyen Édes Jenő és Láng Sándor tanárok kíséretében 45 tanulóval je­lent meg s részt vett a verseny minden számában. Eredmény: 2 bronz érem és 1 oklevél. A két bronzérmet futás és távolugrásért Koós László VI. o. t. nyerte, az oklevelet pedig a 10 tagu tornász-csapat a magas korláton bemu­tatott kiválóan szép gyakorlataiért. A magas korláton való tornászásban szere­peltek: Puskás E. VI. o., Bakó P., Boray G., Kizman J., Uszkay S. VII. o., Hornyák I., Lyach L., Lyachovics J., Rajka Gy. és Szilvay J. VIII. o. tanulók. A versenyt megelőző napon: 16-án délután és folytatólagosan 17-én dél­előtt megtartott előmérkőzésben tanulóifjuságunk nem mutatta a tudásának megfelelő formáját, ami főképen a kellemetlen időjárásban és versenyzőink törődöttségében leli magyarázatát. A füleslapda-verseny nem sikerülhetett, mi­vel az utazástól fáradt csapatnak a vasúti állomásról legott versenyre kellett gyalogolnia. Baj volt, hogy a magasugrás csapatversenyében intézetünknek a legrosszabb pálya jutott s hogy a staféta-futásnál V. oszt. tanulónk figyelmez­tetés hijján ülőhelyzetből startolt. Sikertelen szereplésünk — dacára a jó tornász-anyagnak — legfőképen arra vezethető vissza, hogy intézetünknek még mindezideig nincs játszótere, amelyen a szabadtéri torna kellően gyakorolható volna, s nincs társintézet, a mellyel az egyes sportágakat versenyszerűen űzhetné. Mindezekhez egy kis tornaudvar még nem elég. Megemlítem e jelentés keretében, hogy az egyéni és csapatversenyek mellett a szertornának igen alárendelt szerepe volt, amennyiben erre a négy órából csupán 15 percnyi idő jutott. Az összes csapatokkal egyszerre való tornásztatás olyan chaosz volt, amely sem magukra a tornászokra, sem a néző közönségre épületes nem lehetett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom