Állami gimnázium, Munkács, 1911

4 Tullius a vagyoni censushoz szabta a jog terjedelmét, s ez az elv végig érvényben volt a történet folyamán. A kereszténység enyhített ezen az állapoton, hisz Krisztus vallása a szegények megváltása volt. „Egy az Isten és szeresd felebarátodat, mint tenmagadat!" igy szól az evangelium legfőbb parancsa. A kereszténység azonban nem hozott uj társadalmi formákat, az evangelium tanítása szerint minden ember az Isten fia, a menyország örököse, s a másvilági élet hirdetésével nem szüntette meg, hanem csak elviselhetővé tette, sőt megszentelte, tehát igazolta a szegénységét. A kereszténység célja szerint a másvilági boldogságot hirdeti és keresi, a földet azonban siralom völgyének tartja, s ebbe az ész nem nyugszik bele, nem tud belenyugodni. Az egyetemes emberi haladás a lelki élet megváltása után uj célokat tüz ki és ér el a századok jártában. A középkor társadalmában azonban az ember még nem igen érvényesülhetett, az egyes bele van szorítva a hűbériség kereteibe, honnan minden kilépés lehetetlen volt. Az egyénnek társadalmi rendje adott értéket, ez jelölte ki helyét, s adott kenyeret; az akkori ember lovag, pap, kereskedő, paraszt vagy jobbágy lehetett csak, s mint ilyen nyögte rendjének sorsát, élvezte örömeit és kiváltságait, de mint egyes ember, mint egyén nem érvényesülhetett. A középkor társadalmi rendjét a hűbériség állapítja meg és szabályozza, s érdekes, hogy a germán népeknél az idők folyamán egészen önállóan fejlődött ki az eleinte kommunisztikus törzsvagyonosságból a feudum egyes erősebb, hatalmasabb emberek kezében. A középkorban is a vagyonban rejlő hatalom adja meg urának a jogot. A hűbérúr munka nélkül, egyedül a hűbéresek munkájából élt, de mert a föld, melyet a hűbéres két keze megmunkált, neki is elegendő kenyeret adott, s műveltsége fokához mért igényeit teljesen kielégítette, a középkorban egyes példákat leszámítva semmi komolyabb kísérletet sem látunk e viszony megszüntetésére. Mert például a Dózsa-féle lázadásnak is egészen helyi érdekű oka volt. A nagy változást az emberek gondolkozásában, az emberi mivoltra való nagy magára eszmélést Amerika felfedezése okozta. A történelemből azt tanuljuk, hogy ennek a nagy eseménynek első hatása a városok fellendülése, a városi polgárságnak, tehát egy uj osztálynak kialakulása volt. De hogy történt e nagy fontosságú változás? Ugy, hogy Amerika felfedezésével rengeteg arany került Európába, s az erőforrások e nagy tömege a polgári osztály kezébe jutott, s igy ezen osztály is szerzett vagyont, ezáltal befolyást, s jogot, amely osztály eddig vagyontalan volt. Ez a polgári osztály vagyonhoz jutván, azonnal számottevő elemét teszi a társadalomnak, s a francia forradalomban vivja meg életharcát s mindenben erős talaja, termékeny melegágya lesz a társadalmi átala-