Állami gimnázium, Munkács, 1911

24 a mozgalom ma már levetette egyrészt erőszakos jellegét, másrészt felhagyott utópisztikus ábrándjaival, a mai társadalmi rend szolgáltatta eszközökkel küzd a termelési eszközök társadalmasításáért, hogy a magántulajdont váltsa fel a kollektivizmus, s ennnek a céljának elérésére szolgáló fegyvere az osztályharc, amelyet ugy értelmez, hogy a munkásosztály felszabadítása csak ennek az osztálynak müve lehet. S az általános történeti felfogás változása folytán ez a harc mindinkább törvényes formát ölt, s egyszerre három különböző irányban jelentkezik, mint parlamentáris, mint szakszervezeti és mint szövetkezeti munkásmozgalom. Végére érve ismertetésünknek, láthatjuk, hogy a szocializmus lényegében az ma is, a XX. században, ami volt régen, t. i. az alsóbb társadalmi osztályoknak emelkedése, amelyek részt kérnek a felsőbb rétegek javaiból. Az emberi társadalom élő szervezet, melynek természete, hogy folyton fejlődik, halad, s a történeti fejlődés iránya az, hogy a javakban való részesedés mind nagyobb mérveket ölt. Annál fejlettebb társadalmunk, mennél több ember részesül a természet s a munka javaiban: az anyagi, szellemi és erkölcsi jóban. Az embert műveltsége teszi emberré, s a müveit ember az életben nagyobb súllyal bir, tehát több jogot, több jót kiván, s követelhet is. Az igazi szociális haladás a műveltség terjedésében, s ami ezzel jár: a jogok kiterjesztésében és a lehető legnagyobb szabadságban áll, s mert az igazi művelődés mindig rombolással jár, amennyiben az uj rend a réginek romjain épülhet fel, ne csodálkozzunk, hogy a szocializmus is a forradalom, a rombolás jegyében áll. A rombolás helyén azonban lassanként kialakul egy jobb, tökéletesebb társadalmi rend képe, s ez a kívánatos uj társadalom létre is jön, ha az embereket az igazságosság és a szeretet köteléke fűzi össze és irányítja az általános emberszeretetet ez uj országában. Bihari Ferenc. A szocializmus ismertetésénél a következő müveket használtam: Földes Béla: A socialismus. 2 köt. 1910. (Az Akadémia kiadása.) Sombart Werner: A szocializmus és szociális mozgalom. 1908. (Tnrsadalomtud. könyvtár.) Mössmer Pál: A német tudományos szociálizmus. 1908. (U. a.) Kautsky: Marx gazdasági tanai. 1908. (U. a.) Biederlack-Kiss: A társadalmi kérdés mibenléte. Jászi Oszkár: A történelmi materializmus állambölcselete. 1908. Farkas Pál: A szocializmus története. (Budapest, Athenaeum.)