Állami gimnázium, Munkács, 1911

22 abban, hogy Marx egyes tételei nem állják meg helyüket a logika és a történet itélő széke előtt. Nem is a részletekben van Marx nagysága, hanem abban, hogy a társadalomtani vizsgálódás igazi tárgyát ő fedezte fel, midőn a magántulajdon bűnein hizlalt tőkés és kiaszott proletár alakját tette vizsgálat tárgyává. A nemzetgazdaságtant a gazdasági javak rendszeres történeti alakulásából eredezteti, a gazdasági életet szigorú törvények szerinti végbemenő folyamatként mutatja be, s igy beilleszti a természettudományos felfogásunkba, a történet magyarázatára egy eddig elhanyagolt, bár nála túlságba vitt elvet vesz fel, végre érdeme az, hogy a munkásosztály nyomorában nemcsak a degradáló mozzanatokat látta meg, hanem azokat is, amelyek őt a kulturtényezők becses elemévé teszik, ami a munkásosztályt önérzettel töltheti el és egy sorba állítja, a kultura egyéb tényezőivel. V. A szociális mozgalom egyéb fázisai. A modern szociális mozgalom a marxizmus szellemében fejlődik hatalmassá és Lassalle Ferdinánd fellépésével kezdődik. Ö alapítja 1863-ban az Általános Német Munkásegyesületet, s rövid, de tüneményes pályafutása alatt, nagyszabású agitációval ő hinti el a munkások közt a forrongás magvát. Mint 23 éves ember részt vesz a forradalomban, tanulmányozza a hegeli filozofiát, nagy szerepet játszik a politikában, s bár otthon fényűző életet él, a munkások közt lakkcipőben és fehér kesztyűben szónokol, a hallgatóság mint megváltóját hallgatja. Marxtól eltérőleg azt hirdeti, hogy a munkásságnak politikai jogokra van szüksége, s a szakszervezetek felállítását sürgeti. Épen kapóra jön Bismarck az általános választójoggal, ami a munkásokat politikai tekintetben azonnal számottevő tényezővé avatja. Lassalle nemcsak abban tér el Marxtól, hogy az államtól várja a szocializmus tanainak megvalósulását, hanem abban is, hogy minden izében német hazafi volt, s a munkások szövetségét is nemzeti alapon szervezi. A német munkásság tehát Lassalle irányítása alatt állott, mig Marx a szocializmus nemzetköziségének volt harcosa. A két irány a góthai kongresszuson egyesült, s azóta egységes a német szociáldemokrácia s mint az erfurti szocialista programúiból látjuk, a párt Marx szellemében szövegezte meg programmját, a valóságban azonban már megalkuszik a létező társadalmi és állami renddel. Ennek jele az, hogy csakhamar tevékeny részt vesz a párt a politikai mozgalmakban és a parlamentben is helyet foglal. Nagyfontosságú esemény a szocializmus jövendő taktikájára, hogy 1864-ben megalakítják a Nemzetközi Munkásszövetséget (Association Internationale des Travailleurs.) Abból az alkalomból alakítják meg, amidőn Londonban nagy tiltakozó gyűlés volt, hogy