Állami gimnázium, Munkács, 1911

16 Valamely osztályhoz való tartozás, mondja Sombart, két irányban gyakorol befolyást az illető egyénre. Először is sajátos életés világfelfogást teremt meg az emberek azon csoportjánál, akiknek gondolkodását és érzését a befolyásoló külső körülmények megegyezése egyformává alakítja. Egyformán értékelik a dolgokat, egyformák lesznek ideáljaik. De elhatározóan irányítja akaratukat is, hogy az osztály által képviselt álláspontjukat még pedig gazdasági helyzetüket épugy, mint önnön érdeküket megőrizzék és megvédjék; megteremti tehát azt, amit osztályérdekeknek nevezünk. Ez az osztályérdek, mihelyt más érdekkel kerül szembe, osztályellentétet eredményez. Már most Marx szerint a szocializmus nem egyéb, mint a proletáratus érdekeinek megfelelő jövendőbeli uj társadalmi rendnek megvalósítására irányuló mozgalom, mely az osztályharc formájában jelenik meg. A burzsoázia régi, pusztuló gazdasági rendnek a képviselője, a proletáriatus az uj kialakulóban levő rend, melynek törekvése az, hogy a burzsoázia hatalmát megtörje, ugy hogy a termelő erőket tőle elhódítsa. Ez ugy történik, hogy a magántulajdon és magántermelés helyébe a kommunizmus lép. Marx nem gondolja, hogy ennek a harcnak okvetlenül erőszakosnak kellene lennie, mert hiszen ez a gazdasági rendszer önmagától is össze fog omlani akként, hogy a meglevő tőkék a tőke természetének megfelelően folyton nagyobbodnak, azaz más tőkéket magukba felszívnak, végre egynéhánynak kezébe kerülnek, s innen csak egy lépés kell ahhoz, az összes termelő erők államosittassanak, vagyis a társadalomnak kezébe kerüljenek. Az összes u. n. szocialista irők megegyeznek abban, hogy a tulajdont az emberiség boldogsága érdekében el kell törölni, s ha nem is mondják Proudhonnal, hogy a tulajdon lopás, Platón Államában ép ugy nincsen magántulajdon, mint akár Marx rendszerében. Ez a nagy átalakulás persze csak harc árán lehetséges és ebben a nagy harcban az összes társadalmi különbségeknek el kell tünniök. Az elszánt, és öntudatra ébredt proletárságnak harc lett a jelszava, nem béke, kiengesztelődés, a francia forradalom is általános testvériséget hirdetett, s rémuralom, guillotin lett a vége. Az egyenlőség, testvériség, szabadság eszméi melyeket a francia forradalom oly nagy enthuziazmussal hirdetett, csak abban az uj társadalomban jöhetnek létre, melyet a magántulajdon megszűntével és a munka jogainak érvényesítésével alkot meg majd a jövő szocialista mozgalom. 3. A kapitalista fejlődés elmélete. Mondottuk, hogy az osztályharc szükséges feltétele Marx szerint annak, hogy a társadalomban levő különbségek és kiváltságok megszűnjenek, de eme harcot nem kell mindig erőszakosnak gondolni, mert hiszen Marx meg van győződve arról, hogy a kapitalista gazdasági rendszer