Állami gimnázium, Munkács, 1910

II. Katalitikus befolyások a chemiai reakciók sebességére. Irta: Szekeres István, főgimn. tanár. Minden chemiai és fizikai folyamatnak, átváltozásnak lényege és végoka a molekulák eleven erejében keresendő. A ktilömböző elemi testek, vagy vegyületek között végbemenő reakciók mind a molekulák eleven erejének szüleményei, ahol a testek koncentrációja, külömböző halmazállapota, hőmérséklete stb., egyszóval fizikai állapota vagy gyorsítják, vagy lassítják annak menetét, mely körülményeket az alábbiakban igyekeztem megvilágítani. A chemiai reakciókban a sebesség nagyon külömböző a szerint, amint azt bizonyos körülmények gyorsítják, vagy pedig lassítják. Vannak chemiai folyamatok, melyeknek végbemenetelére igen hosszú időre van szükség; ilyenek a természetben a geológiai átváltozások nagy része, mint példának okáért a dolomit képződése mészkőből kiszám ithatatianul hosszú időn át megy végbe. Vannak viszont folyamatok, melyeknek egy pillanatra van csupán szükségük, mint például az elektromos szikra behatására a hidrogén,és oxigén vizzé való egyesülésének. így tovább a példáknak egész sorát lehetne még felemliteni. * A chemiai reakció sebességének tana a chemiai tömeghatáson alapulván, az mindenkor a reakcióban szereplő testek koncentrációjával áll arányban és ha a reakciósebességét, vagyis az átváltozott anyag mennyiségének viszonyát, ezen átváltozáshoz igényelt időhöz v-vel, továbbá a reakcióban szereplő anyagok koncentrációját ci, C2, cs... .-al és a sebességi tényezőt k-val jelöljük, akkor: v = k. ci. C2. cs A sebességi tényező azon hatást jelenti, melyet a reakcióban szereplő anyagok fizikai állapota az egymásra ható anyagok környezetében a reakciósebességre gyakorol és amely természetesen más és más esetben változó, de bizonyos meghatározott körülmények között mindig állandó. Fenti egyenletből tehát látható, hogy mely tényezők befolyásolják a reakció sebességét. Ha megváltoztatjuk a ható anyagok koncentrációját, akkor a reakciósebesség is megváltozik, még pedig ha csökkentjük, akkor kisebbedik, ha pedig növeljük, nagyobbodik. A koncentráció növelése és csökkentése azonban nem igen áll mindig hatalmunkban és kevésbé célszerű is, amiért a ható anyagok fizikai állapotának megváltoztatásához folyamodunk, ami sokkal egyszerűbben is hajtható végre. így például a temperaturát változtatjuk meg, mely igen nagy