Állami gimnázium, Munkács, 1910
12 4NH2.0H = 2NHs + NaO + 3HaO, 1. mig kiilömben a kővetkező egyenletnek megfelelőleg: 3NH2.0H = NHs + N s + 3H-0. 2. Ezen körülmény látszólag ellene mond azon felfogásnak, a mely szerint a reakcióban szereplő anyagok affinitására a katalizátornak semmi befolyása sincs. Már régebbi idő óta ismeretes azonban ama tény, hogy a nitrogénoxidul á hidroxilamin szétválásánál rendkivi.il csekély mértékben bár, de akkor is képződik, ha platinkorom nincsen jelen, a mi arra mutat, hogy a hidroxilamin szétválása alkalikus oldatban nem egyöntetű módon, vagyis nem csupán az utóbbi egyenlet szerint megy végbe. Ezen anyagnak ugyan legnagyobb része a 2. alatti egyenlet értelmében, igen kis része azonban az első egyenletnek megfelelőleg nitrogénoxidul képződése közben válik szét. Itt tehát a platinkorom gyorsító hatást gyakorolt a hidroxilamin első egyenletnek megfelelő szétválási reakciósebességére, mig a 2. számú reakcióra semmi katalitikus hatása sincs. A fentebbiekhez hasonló esettel van dolgunk akkor is, ha valamely anyag különféle katalizátorok jelenlétében és behatása következtében különféleképen válik szét. Lényegileg tehát ugyanazon körülménynyel állunk szemben itt is, mint a legutóbb emiitett esetben, t. i. hogy egymásmelleit megy végbe többféle észrevehetetlenül kicsi sebességű reakció, melyek külömbözőképen katalizáitatnak a külömböző katalizátorok által. Példának okául a hidrazin forróvizes oldatban platina és nátronlúg jelenlétében a következő egyenlet szerint válik szét: 3N2H4 = 2NHs + N4 -f He; mig abban az esetben, ha nátronlúg nincs és csakis platina van jelen, a következőképen: 2N2H4 = 2NHs + Na + Ha. E külömböző katalizátorok által katalizált szép és érdekes külömböző reakciókat irtak le ujabban Knoevenagel és Tomascewski. Például a benzoin palládiumkorom jelenlétében szénoxid és hidrogén fejlődése közben válik szét a következőképen: CeHsCHOHCOCeHe = CoHsCHOHCoHb + CO, CsHsCHOHCfiHs = C0H5COC0H5 + Ha, azonkívül CsHsCHOHCfiHs + 2CGH6 + CO, mig azon esetben, ha platina van jelen katalizátor gyanánt, tisztán csak hidrogén fejlődése közben megy végbe a reakció az alábbi egyenlet értelmében : CßHöCHOHCOCeHä = CoHüCOCOCeHr, -f Ha. Továbbá vannak oly esetek is, midőn egy és ugyanazon reakció külömböző anyagok katalitikus hatása alatt áll. A chlór a benzolra kétféleképen hat, mégpedig: 1.) CoHe -f- 2C1 = CcHsCl + HCl egyenlet szerint és 2.) C0H0 -f 6C1 = CeHeClo egyenlet szerint, mely két reakció egymásmelleit megy végbe; katalizátor nélkül azonban igen kis sebességgel. Hogyha az elegyhez chlórjódot adunk, az mindkét reakcióra katalizálólag fog hatni, mig ha cinktetrachloridot adunk hozzá, akkor csak az