Állami gimnázium, Munkács, 1910
10 nánt, nevezetesen a hidrogénszuperoxidnak vizzé és oxigénné való válásánál: H2O2 = H2O + O, mely esettel a fent nevezett chemikus tanítványaival egyetemben tüzetesen foglalkozott és e mellett igen nevezetes tapasztalatokra tett szert. Rájött ugyanis arra a fontos tényre, hogy az aranynak és palladiumnak kolloid oldata is hasonló hatással van a hidrogénszuperoxidra, mint a platina kolloid oldatának. Ugyancsak a fenti reakcióra a higanynak is van gyorsító hatása, mely körülményt Bredig két társával tüzetes vizsgálat tárgyává téve, arra a fontos eredményre jött, hogy a hidrogénsuperoxidnak a higanyfelületen katalitikus szétválási sebessége bizonyos körülmények között időközönként változik úgy, hogy a lassúbb és gyorsabb szétválást jellemző időszakok egymást szabályszerűen felváltják. A finomul eloszlott fémeknek reakciógyorsitó hatását a szerves chemiában is előnyösen felhasználhatjuk a legkülömbözőbb összetételek szintézisénél. — A legutóbbi években igen sok idevágó katalízist irtak le Sabatier és Senderens, kik kísérleteikben a platinkormot, rezet, nikkelt és kobaltot alkalmazták. Nikkel jelenlétében a széndioxid és hidrogén az alábbi egyenlet szerint redukálódnak; CO2 -F 4H2 = CH+ + 2H2O, vagyis methán és viz keletkezik. Hasonlóképen a szénoxid hidrogénnel szintén methánt és vizet ad: CO + 3Ha = CH4 + H2O. A benzol nikkel jelenlétében egyesül hidrogénnel: CEHO + 3H2 = C0H12. Ezeken kivül még számos hasonló reakciót lehetne felemlíteni, melyekre a fenti fémek voltak katalitikus hatással. A mint már az előbbiekben felemiitettem, hogy a sav katalizátorként szerepel a nádcukor inverziójában, hasonló esettel találkozunk a higitott savaknak az esterek szappanosodásánál való katalitikus hatásával: CH3.COOC2H5 + H2O = CHB.COOH + C2H0.OH. Meg kell azonban jegyeznem, hogy nem csupán a savaknak, hanem a bázisoknak is van bizonyos esetekben reakciógyorsitó hatásuk, a mint Koelichen vizsgálataiban kimutatta, hogy az acetonkondenzáció: 2 CHsCOOHs = CH3COCH 2C(CH 3)2. OH átváltozási sebessége az alkalmazott bázismennyiségtől függ. Az organikus chemiában igen nevezetes a fémchloridoknak, különösen pedig az aluminiumchloridnak katalitikus hatása az aromás szénhidrogének szintézisénél: CEHO + CHACL = COH5(CH 3) + HCl, mely egyenletnek megfelelőleg a benzolnak homologjává való átalakulása előnyösen csak ugy megy végbe, ha a benzol és monochlórmethán elegyében valamelyes fémchlorid is foglaltatik (aluminium, higany, vas, vagy cinkchlorid). Ugyancsak az előbb emiitett fémchloridok az arómás aminek keletkezésénél is reakciógyorsitó hatással birnak, midőn benzol és hidroxilamin között cserebomlás megy végbe, vagyis anilin és viz keletkezik: CGHC + NH2.OH = C6H5NH2 + H2O,
