Állami gimnázium, Munkács, 1909

9 gyermek a megrontó mételyt? — Van-e itt segítség? S ha van melyek a módjai ? Azt hiszem, a segítségnek sokféle formája lehetséges. A pedagogusok különböző szempontok szerint, különbözőképen gondolhatják a kérdés orvoslását : legyen szabad nekem is felhoznom e helyt egy — ugy gondolom — célravezető metódust. S ez: az olvasmányok szigorú ellenőrzése. Lehetséges-e ez? fogják sokan kérdezni. Én azt hiszem : igen ! A mód nagyon egyszerű, bár nem mondom, hogy fáradság nélkül való. Tehát . . . . . . minden egyes tanuló vesz egy nagyobb fajtájú füzetet. A tanár hetenkint vagy rövidebb-hosszabb időnként kérdést intéz minden egyes tanítványához : mit akar olvasni ? A mii címét a tanár bejegyzi a füzetébe. A tanár ismeri tanítványát, ismeri észbeli képességeit, tudja, ki mennyi idő alatt tud elolvasni ilyen és olyan müvet: regényt, eposzt, tudományos szinezetii munkát. S ha látja, hogy a dátumok körülbelül egyeznek t. i. az olvasás megkezdésének és bevégzésének a dátumai azzal az idővel, amelyet tehetségéhez mérten e munka olvasására fordíthatott: akkor az illető tanár, a legnagyobb valószínűség szerint — bizonyos lesz abban, hogy tanítványa más olvasmánynyal ez idő alatt nem igen foglalkozhatott. Ha csak tanulmányainak rovására nem. Ez pedig könnyen ellenőrizhető az osztálynaplóból. Azt hiszem, ez a mód is egyike azoknak a módoknak, amelyet meg kell kisérlenünk, hogy a gondjainkra bízott ifjúságot megtartsuk a hit és erkölcs igaz útain. Még különös fáradozásaink árán is. Hiszen arra nincs reményünk, hogy a bajok okozói: a pornografikus iratok terjesztői: visszavonuljanak. Nekünk: tanároknak kell harca szállanunk ellenük s tönkre tenni őket legbiztosabb közönségüknél: az ifjúságnál. Akiknek szeretettel kell megmagyaráznunk a veszélyeket, amelyek őket fenyegetik s a kiknek esetleges lelki elferdüléseit — nem az iskolai törvények szigorával kell büntetnünk, de sokkal inkább humánus módon, a szeretet erejével és felvilágosító gyógyszerével orvosolnunk. Kérjük számon a legnagyobb figyelemmel olvasmányaikat, jelöljük ki nekik hajlamaik szerint, értelmességük színvonala szerint azokat a műveket, a melyek reájuk, erkölcsi érzékeikre hatással lehetnek, ne féljünk a nemesen felvilágosító szavaktól s akkor hiszem, hogy rövid idő alatt száműzzük lelkeikből az obscén dolgok iránt való előszeretetet és megsemmisítjük a pornografia iránt való esetleges hajlandóságot. Adja Isten, hogy igy legyen! Zombory Andor.