Állami gimnázium, Munkács, 1907
7 mely a vidék egyik legelső intézetévé teszi, büszkén vallja a magáénak Csomár Istvánt s ezerféle munkásságát dicsekedéssel jegyzi fel annáleseibe. Aki ismeri a tanári pályát, nehézségeit és küzdelmeit, fáradalmait és lelki megerőltetéseit, az csodálkozással és lelki nagy örömmel tekinthet végig a mi kedves „Pista bátyánk" élettörténetén. Tipusa ő a lelkiismeretes, buzgó tanárnak. Tanártársai és tanítványai igaz szeretettel vették körül s az a hatalmas generatió, amelyet felnevelt és tudásával felruházott, hálásan áldva emlékszik vissza reá. Tanítványai rajongva szerették azért is, mert mindig és mindenütt, ahol csak lehetett, utat és módot talált az ő nagy magyar érzésének a kitüntetésére. Magyar tanár: ez volt ő a szó legnemesebb értelmében. Magyarsága, hazafias érzéseinek igaz volta vezette őt közéleti szereplésében is. A munkácsi és beregmegyei társadalom jókor észrevette a benne szunnyadó nagy erkölcsi és szellemi tőkét és sietett azt a köz javára kamatoztatni. S az egyesületek és intézmények, melyeknek tagja volt, munkásságáról, ügybuzgalmáról és szakértelméről fényes tanúbizonyságot tehetnek. Eszméit közkincscsé tette irodalmi munkásságában, mely bizonyos tekintetben hézagpótló volt. A munkácsi főgimnázium történetének megírásával a hazai művelődéstörténet egyik szép fejezetét adta közkézre, irodalomtörténeti tanulmányaival pedig ismert és tisztelt nevet szerzett magának . . . * Röviden ezekben akartuk megrajzolni a Csomár István képét. Röviden, mert bár az ő széleskörű munkássága nagyobb tanulmányt érdemelne: értesítőnk terjedelme ezt meg nem engedi. Pedig szeretnők még elbeszélni, hogy milyen volt a mi kedves Pista bátyánk mint ember és mint jó barát. Aki a maga jóságos lelkével, aranyos kedélyével milyen sok kellemes órát szerzett tanártársainak s az ő körét felkereső barátainak. De talán jobb is, hogy erről nem irunk. Az elbúcsúzás igy is nehéz, a kedves emlékek felelevenítése még nehezebbé tenné. Erdemeit jegyzőkönyvébe iktatta főgimnáziumunk — hivatalosan is. De mi, ez intézet tanárai, a hivatalos formáktól eltekintve is, szeretettel mentünk el az ő Tuskulumába, Bohner Jákó igazgatónk vezetése alatt, ahol üdvözöltük őt kartársi meleg érzésekkel.