Állami gimnázium, Munkács, 1905

5 hanem még az ellenkezőt eredményezi. — Legyen csak egy rossz, vásott fiú a többiek között, az megronthatja a többit, mielőtt észrevennék; sokat meg­rontanak a vándor-diákok, kik a szállástadók boszantására kitalált minden fogást ismernek, kik sokszor azzal kényszeritik a szállástadót bizonyos enged­ményekre, hogy különben más helyre mennek. Mit tegyen ilyenkor pl. egy szegény özvegyasszony, a ki csak ebből él ? Ha ellenszegül a fiuk követelé­seinek, várhatja-e biztosan, hogy a szülők neki fognak igazat adni és a fiúkat épen a hely jósága miatt ott maradásra kényszeritik? Nem a fiúknak fog­nak-e inkább hinni, kik nagyon sok — a szülők igényeinek és ismert felfogá­sainak megfelelő — kifogásokkal tudnak majd előhozakodni ? Hogy mennyire hatalmaskodva tudnak fellépni a diákok, csak azt emlitem, hogy egy hatalmas termetű és igy mejelenésével is imponáló, de különben is erélyes ember azon kéréssel fordult hozzám, hogy felsőbb osztálybeli tanulókat többé ne adjak neki szállásra, mert nem fogadhatja el őket, Azok ugyanis még vele is szembe mernek szállni, ha rendre figyelmezteti őket vagy eltiltott dolgokat nem enged meg nekik. S igy vagy engednie kell vagy folytonosan hadi lábon kell velük állnia. Lehetne és érdemes is volna nagyon ez ügyben még sokat napvilágra hozni, nem is említve a diáktanyák pusztító hatását, de most nem az a célom. Az eddigiek rövid felsorolására is csak az kényszeritett, hogy azok az inter­nátusi élet mivoltának, céljának és feladatának megismerhetésére és helyes megítélésére némi útbaigazításul szolgáljanak. Az internátusba adott növendék folytonos felügyelet alatt áll. A felügye­letet közvetlenül a felügyelő tanárok, a jobb és idősebb növendékekből kivá­lasztott felvigyázók és harmadszor maguk a növendékek gyakorolják. Igy aztán a növendék tanuk és ellenőrzés nélkül semmit sem tehet. — A jellemképzés és a munkaszeretetre szoktatás szempontjából a felügyelet mellett talán még fontosabb a szigorúan megtartott rend és a célszerű fegyelem. Az által, hogy a gyermek minden ideje be van osztva és hogy ő köteles magát e rendhez tartani, maga is rendszerető, tevékeny és pontos természetűvé válik, meg­szokja, hogy a nap minden egyes részét — akár komoly munka, akár meg­engedett szórakozás ntján — tevékenyen és hasznosan töltse el s igy elszok­jék minden felületességtől és kapkodástól. A folytonos elfoglaltság megóvja őt a hiú ábrándoktól, a természeti ösztönök korai észvevésétől és sok pajkos­ságtői és bűntől,- mert minden bűnnek és gonoszságnak legtermékenyebb me­legágyai : a tétlenség és az unalom. Néha talán évekig eltart, mig a rend és fegyelem szeretete egy-egy növen­déknek mintegy „vérévé" válik, de előbb-utóbb bekövetkezik s mintegy második természete lesz. Vannak olyanok is, kik nem képesek ehhez hozzá­szokni, és ezek el is távoznak vagy eltávolíttatnak, mert itt maradásuk úgy magukra, mint a többiekre káros volna. Az ily szerencsétlen természetűek az élet más viszonyai közt sem fogják — nagyon kevés kivétellel — megtűrni a rendet és f.gyeimet. A felügyelet kiterjed a napi munka helyes beosztására és ennek teljes és pontos keresztülvitelére. Meghatározott időben (télen 6, nyáron 5 1/ i órakor) felkelnek a növendékek és a megfelelő ellenőrzés mellett megmosakodnak, fel-

Next

/
Oldalképek
Tartalom