Állami gimnázium, Munkács, 1904

8 És lia Kisíaludynak az által, hogy maga köré gyűjtötte az irodalom munkásait, sikerült Pestet irodalmi központtá emelnie, úgy irodalmi működése például szolgált arra, miként, mi által kell jobb ízlést terjeszteni és érdekes olvasmányok nyújtásával olvasó közönséget teremteni. Kisfaludyn kivül Fáy Andrást tekinthetjük a magyar novellairodalom második úttörőjének. Fáy „Különös testamentom" czímű humoros novellája már 1818-ban, azaz négy évvel Kisfaludy írói működésének kezdete előtt jelent meg, munkáinak „Friss Bokréta" czíuiű kötetében. Fáyt, a mint politikai és társadalmi, úgy egész irodalmi működésében is reformeszmék vezették. Több munkájában különösen a nőnevelés javítását akarta elősegíteni. Szerinte a szív és kedélyképzés a fő a női nevelésben. E czélt leginkább úgy érjük el, ha leányaink kezébe oly olvasmányokat adunk, a melyek az embert, a világot nem utolérhetetlen ideálokban, de nem is romlottságaikban festik, melyekben a jó megkapja a maga jutalmát, a gonosz az ő büntetését. Ezeken kivül szükséges, hogy az olvasmányok „könnyű, de gondos hazai nyelven, hazai életet fessenek, hont, annak embereit ismertessenek, hazai érzelmeket buzdítsanak."

1 így gondolkodott Fáy az irodalom akkori feladatáról és gondolatait saját müveiben is megvalósította az által, hogy pl. a „Különös testamentom"-ban egy nőnevelő intézetre hívja fel a figyelmet, a „Bélteky-ház"-ban pedig sokat elmélkedik a nevelésről. Azt a kérdést kell most felvetnünk, Kisfaludy vagy Fáy hatott e inkább a fiatal irókra, Gaál Józsefre, Csató Pálra és — a ki minket legjobban érdekel — Kovács Pálra? A kérdés nem új és a rá vonatkozó feleletek nem egyenlők. Bánóczi József, Kisfaludy Károly életrajzírója munkájának egyik helyén azt állítja, hogy „Fáy példaadása észrevétlen maradt." Ezzel szemben Badics Ferencz Fáy Andrásról írt munkájában bizonyítani iparkodik, hogy Fáy Kisfaludyra is, még inkább az ifjabb írókra nagy hatással volt és Fáynak is van abban nagy része, hogy a novella, mely hazánkban ekkor gyermekkorát élte, oly kedvelt irodalmi műfaj volt. Ha Kovács Pál novelláit tüzetesen vizsgáljuk, úgy meggyőződhetünk, hogy reá Kisfaludy is, Fáy is volt hatással, az előbbi nagyobb mértékben, mint az utóbbi. Kisfaludy, a ki az irodalomban vezérszerepre jutott és mint vezér irányitója, buzditója volt a maga köré gyűjtött írói csoportnak, a ki, mint Gyulai Pál mondja: „az ifjú írók egész bálványa lön és nemcsak Aurórájával központositá az ifjú erőket, hanem személyiségével is",

2 ez a Kisfaludy, Kovács egyéniségén és írói fejlődésén mélyebb nyomokat hagyott, mint Fáy, a ki az irodalmon kivül még számos közéleti és társadalmi kérdéssel is foglalkozott. Az igaz, hogy Kovács már Pápán, tanuló korában személyesen megismerkedett Fáy Andrással és nem lehetetlen, hogy tőle nyerte az első buzdítást. Néhány évvel később, a mikor mint orvostanhallgató felkerült Pestre, itt a nagyon művelt Karacs családnál megismerte Kisfaludy Károlyt, a kihez és a kinek köréhez Kovács szívvel, lélekkel csatlakozott. Kisfaludy gyorsan felismerte tehetségét, buzdította a vígjáték és novella-irásra és általában egész működésére nagy befolyással volt. Ha tüzetesebben vizsgáljuk úgy Kisfaludynak, mint Fáynak Kovácsra gyakorolt hatását, úgy a következő eredményekhez jutunk : Kisfaludy úgy, mint Fáy legtöbbször a magyar életből, különösen a középnemes társadalomból veszik novelláiknak tárgyát és alakjait. Kovács is az ő novelláiban legszívesebben az 1848 előtti dunántúli magyar gentry társadalmat rajzolta meleg közvetlenséggel és elevenséggel. Kovács Kisfaludy első novellájának a „Tollagi"-nak varázsától, mint később látni fogjuk, néhány novellájának tartalmában 1 Előszó a »Magyar Életképek' első füzetéhez. »Magyar Életképek" szerkesitette Frankenburg Adolf l'csten 1843. * A magyar irodalom története 1807—1800. kőnyomatos ívek.