Állami gimnázium, Munkács, 1904

0-> uu szók: a többi is rám csiribölt (Beszélyfiizér I. kötet 87. old.) el kellett vernem a kocsisomat (E. h. elcsapni I. 73.) húgod lator egy szer ám (I. 85.), ami nekem nem törvényem (I. 74.) ilyenekből okik az ember (I. 76.), kúrhéja (I. 84.) Ide tartozik az a sajátság, hogy a jövő idő helyett sokszor a felszólító mód jelenjét használja s ez egybevethető avval, hogy a nép sok helyütt összezavarja a jelen, illetőleg a jövő időt a felszólító jelenével, ez utóbbit használván mindkét esetben. Ilyenek Kovácsnál: majd agarakat is vigyünk (I. 76.), elébb egy kicsit falatozzunk aztán meg áltmenjünk az ebédlőbe (I. 83.) Népies továbbá a vagymi használata a következő mondatokban : Szegénykét meg kéne vagymi követni (I. 78.) Egy leányka megfordult vagymi ottbenn (I. 85.) Népiesnek tarthatjuk a sok közmondást és hasonlatot, a melyeket sohasem vesz a távolból pl. a leányok hunyorgatnak az emberre, mint a harapós ló (I. 74.) Megrázkódom hát itt, mint reggel a kahpulyka (I. 77.) Latinos kifejezések, latin szavak sűrűn követik egymást, különösen levélformában irt novelláiban. Néhány lapról a köketkezőket lehetett összeszednünk : denique, planum, echo, executio, conferál, (összehasonlít értelemben), observatio, censura, regula, gusztus, spekulál, situatio, calculál, effective, definiál, phantasia, solemniter, scrúpulus, amice, praeda, quietál, successio, convintál, formaliter, capacitál, apprehendál, ad omnem casum, determinál stb. (I. 90—113.) Ezen felsorolt szavak és kifejezések közül sokra a nyelvújítók még nem alkották meg a megfelelő magyar szót, vagy akkoriban még nein terjedtek el eléggé, mert Kovács szivesen élt volt velük; a galanteria szóról pl. így ir: „Ezt nyeri az ember avval a mennykő galanteriával! még a neve sem jó, mert nem magyar." Kovács nyelvének harmadik fősajátsága az, hogy nyelvén megérzik a nyelvújítás hatása. E tekintetben azonban igen óvatosnak látszik. Nyelvújítási szók: nézeleg, tiinelg, pótolék (I. 74.) fi, (de tanult fi vagy, I. 86.) tökélet (nem én, felelék egész tökélettel I. 87.) Találkozunk néha germanizmussal is pl. szeretném, ha adna reám valamit, (I. 81.) jöttek több férfiak is (I. 83.) hogy mulatja magát (I. 99.) E három szemponton kivül, még számos sajátsága van Kovács nyelvének, a melyek közül még csak néhányat kívánunk említeni. Az át, szét szókat ált és szélt szókkal helyettesíti. Pl. áltkarol. Gyakori az elbeszélő mult használata, különösen a harminczas években irt novelláiban. Pl. húgod mondá, gondolám s' csak hajtaték, mivel utunk nem volt, elkésénk, de föl nem diílénk, végre beérénk a faluba. (I. 76—77.) Találunk példákat az accusativus cum infinitio féle szerkezet használatára is, pl. egyszerre fosztatni látván magát a kedves prédájától. (II. 146.) Hatott e Kovács Pál irodalmilag is? E kérdésre választ ad Váli Bélának Vas Gerebenről írt értekezése.

1 Váli tüzetesen kimutatja azon hatásokat, melyeket Vas Gereben Kovács Páltól vett. Kovács érdeme, hogy személyesen is buzdította Vas Gerebent a novella és regényírásra. Műveire pedig oly befolyással volt, hogy ez őt gyakran nemcsak tárgyban, hangban és az alakok rajzában utánozza, hanem egész jeleneteket is olvaszt Kovácsból müveibe. És ha már most Kovács Pál helyét megakarnók jelölni irodalmunk történetében, kimondhatjuk, ,hogy ő a Kisfaludy és Fáy által megtört ösvényen tovább haladva, a magyar novellairodalomnak egyik úttörője volt. Sokat tanult mestereitől, mégis felülmúlta mindkettőt; Kisfaludyt művészibb szerkezetével, Fáyt előadásának könnyebb és élvezhetőbb hangjával, az elbeszélés természetesebb módjával. Hogy ma már mégsem igen olvassák Kovács novelláit, ezen nem csodálkozhatunk. Ma már sokkal nagyobbak követeléseink. Nem elégszünk meg, ha az író a társadalom egyes osztályainak vagy egyes családjainak külső élet1 Egyetemes l'liilologiai Közlöny 1883.