Állami gimnázium, Munkács, 1903
82 ványszerüleg lépett föl a vörheny. S bár a kellő óvóintézkedések megtétettek, hogy tanintézetünk a fertőzéstől meg legyen védve s minden egyes, a családban előfordult ilynemű megbetegedésnél, amennyiben az elkülönítést foganatosítani nem lehetett, kitiltottuk a tanulókat az iskolából, ennek daczára 12 tanulónk, ezek közül 6 internátusi növendék is megkapta e betegséget. Ez okból Beregvármegye alispánja javaslatunkra november 15-én az internátus bezárását elrendelte, de miután időközben ujabb megbetegedés nem fordult elő, december 1-én az intézet újbóli megnyitását engedélyezte. Sajnos, hogy a Vll-ik osztálynak egyik jeles előmenetelü tanulója, Halász Ferenc áldozatul esett e betegségnek. A tanév elején valamennyi tanulót megvizsgáltam. Különös figyelmet fordítottam a tanulók látó- és hallóképességének megállapítására, a tornamentesség megbirálására, a szemek s a fontosabb belső szervek, sziv, tüdő, szájképletek stb, megvizsgálására. Ugyanilyen vizsgálatokat ejtettem meg a tanév második felében is. Az ez alkalommal megejtett trachoma vizsgálatok nemleges eredményt tüntetnek föl. A tanév elején és közben eszközölt vizsgálataim alapján teljes tornamentességben részesült 32, részleges tornamentességben 14 tanuló. Rövidebb ideig tartó törődöttség eseteiben, többnyire a kiállott betegség utáni üdülés szakában időlegesen (1—3 hónapra) 10 tanuló lett fölmentve. Tornázás közben baleset nem fordult elő. A rajzolás technikai része és szépírás alól 3, ének alól 1 tanuló részesült fölmentésben. A látás zavaraiban szenvedők száma 20 volt, ezek közül 5 nagyfokú, 7 közép- és 8 kisfokú rövidlátó. Közülök 2 széttérő kancsalságban, 1 szemrezgésben szenved. 3 gyenge (nagyot) hallású tanulónk volt. Évről-évre csekélyebb az újra be nem oltottak száma, ezúttal 2 növendék vetette alá magát az ujraoltásnak. A szegénysorsu beteg tanulókat e tanévben is díjtalanul gyógykezeltem. A lefolyt tanévben 443 beiratkozott tanulója volt főgymnasiumunknak. Habár ezen létszám a mult évihez képest (471) apadást mutat mutat, a túlzsúfoltság hátrányait ezúttal is megéreztük a helyiségek kis terjedelme és elégtelen volta miatt s a bérházban elhelyezett 2 tanterem sem a paedagogia, sem pedig az egészségügy követelményeinek nem felel meg. Intézeti épületünknek számos technikai hátránya is van, lépcsőháza javitásra szorul, szellőző készülékei hiányosak, a közönséges vaskályhák használata mellett a fűtést szabályozni nem lehetséges, az árnyékszékek a legprimitívebb állapotban vannak, tornacsarnokunk is kicsinek bizonyult, különösen iskolai ünnepélyek alkalmával a tanulóifjúság és nagyszámú látogatók belogadására. Ezen állapotok már elkerülhetetlenné teszik az épület kibővítését és megfelelő átalakítását s ezen jelentésem kapcsán is kérem a magas ministeriumot, hogy az emiitett hátrányokról technikai szakközege utján mielőbb meggyőződést szerezni s a szükséges átalakításokat és kibővítéseket elrendelni méltóztassék. Ugyancsak ezúttal is éreztük egy állandó, megfelelő berendezésű játéktér hiányát, a mi nélkül pedig — játékok rendszeres gyakorlásáról szó sem lehet. Az idegen tanulók elszállásolása és ellátása az egészségügy követelményeinek megfelelő volt. Az internátus 80 növendéke fölött egészségügyi felügyeletet gyakoroltam, ezen működésemről külön jelentésben számolok be. A pályázók nagyszáma miatt 29 növendék csak élelme-