Állami gimnázium, Munkács, 1900

21 Költői hivatás. Idősebb testvér, ámbár atyád szava jóra vezet és magadnak is van esze hozzá, mindamellett jegyezd meg jól, hogy bizonyos dolgokban meg van engedve a középszerűség és a tűrhetőség pld. a középszerű jogtudós és ügyvéd nem hasonlíthat a tudós Messallahoz

1) és nem tud annyit Cascellius Aulus,*) de mégis érvényesül : ellenben költő középszerű se az emberek se az istenek Ítélete szerint nem lehet, a könyvkirakó oszlopok se engedik. Valamint a teritett asztalt rossz zene, avas kenőcs s a sardiniai mézzel kevert mák sérti, mivel lakoma ezek nélkül is el lehetett volna s így a gyönyörködtetésre született és alkotott költemények, ha egy kicsit alább hagynak a tökéletességtől, akkor egyenesen a mélységbe zuhannak. A ki nem tud játszani, az távol áll Mars mezejétől, a ki járatlan a labda, korong és karika hajtásban, az megnyugszik, nehogy a nagyszámú tömeg kaczagásra fakadjon: a ki nem tud költeményt alkotni és mégis merészel. Miért ne ? Hisz szabad, nemes születésű és a legfőbb lovagi censusra (400000 sest) van becsülve és feddhetetlen előéletű. Te bizonyára semmit se fogsz mondani vagy tenni Minerva

8) jegyzése n é I k ü 1, ezt a te hited és felfogásod igy hozza magával. De ha mégis imái valamit, hallja azt előbb a kritikus Maecius,

1) atyád meg én, a kilenczedik év bekövetkezéséig tartsd vissza magadnál, helyezd el a pergameneket a szekrény belsejébe, igy majd törölheted azt, a mit ki nem adtál; de az egyszer kimondott szó nem jöhet vissza. ') Alessalla, M. Valerius, Corvinus, consul 31-ben, híres államférfiú, *) Aulus, Cascellius híres jogtudós. ') Minerva, a tudomány Istennője; invita, crassa Minerva — nolente natura. 4) Maecius, Sp., Tarpa a költemények alapos ismerője, Horatius kortársa. A költészet hatása. A szent Orpheus,

5) az istenek tolmácsa, elrettentette a vadonban élő embereket a gyilkosságtól és az utálatos életmódtól és ezért mondják, hogy megszelídítette a tigriseket és a dühös oroszlánokat. Amphionról is mondják, Thebae város alapitójáról, hogy hangjával még a köveket is megindította és hízelgő kérésével odavitte, a hova neki tetszett. Hisz az volt a bölcseség, a mi elválasztotta a magánost a köztől, a szentet a gonosztól, megakadályozta a vadházasságot, házassági törvényeket alkotott, városokat alapított és törvényeket vésett fába: igy lett tisztessége és neve a jósoknak és a költeményeknek. Ezek után a hírneves Homeros és Tyrtaios

6) versekkel ösztönözték a bátor embereket a háborúra; sors a költeményekkel mondatott, az élet útját is megmutatták, a királyok kegyét pieriai hurokkal iparkodtak megnyerni s igy feltalálták a játékot és a hosszas dolgoknak czélját: de azért ne szégyeld magad lyrához értő Múzsa és dalos Apolol. ') Orpheus, Thraciából, Oeagros és Calliope fia. s) Tyrtaeus, a második messeni háború (645—628) elegia költője. Természeti adomány vagy müvészség ? Azt is kérdjük, hogy váljon a természet teszi dicséretessé a költeményt vagy pedig a művészet: én nem tudom, mit érhet el a tanul-