Állami gimnázium, Munkács, 1899

25 kell mindvégig megőrizniök. E kincs az a felemelő tudat, hogy a tanférfiu magasztos és küzdelmes pályájának megbecsülése hova tovább több tért fog hódítani s a tanítás munkáját nemcsak az egyesek, de az egész köz­vélemény a leghatalmasabb államalkotó tényezők közé állítja. — Beszá­molónkat, újból az ünnepelt felé fordulva, e felkiáltással fejezzük be : Isten áldja, Isten tartsa!!! * Ha van emlékezetre méltó dolog egy férfi életében, bizonyára leg­szebb emlék egy olyan ünnepélyes nap, melyen a nagyközönség a mun­katársakkal együtt méltó elismerésének ad kifejezést. Égy örök virányos mező marad Fankovich Sándor emlékezetében 25 éves igazgatói jubi­leuma, melyhez a lélek oly kellemesen tapad, mint a mézet gyűjtő méh. Egy viharmentes, csöndes kikötője lesz életének, melybe ; a munkában elfáradt lélek pihenőre tér s meg-megujulva tér vissza belőle. Életrajza rövid vonásokban ez: Született 1846. febr. 14-én Alsó-Nereznicén Máramaros megyében; gör. kath. papi nemzetségből. Atyja apát, máramarosi főes­peres és püspöki külhelynök 4 fia neveltetésére nagy gondot fordí­tott, minek következtében fáradozásait fényes siker koronázta, mert liai közül egyik áll. főreálisk. tanár, másika áll. főgymn. igazgató, árvizmen­tesitő társulati igazgató, és végül vízszabályozási mérnök lett. Második fia középiskoláit a szatmári k. k. főgymnásiumban elvé­gezve, papi pályára lépett, mely tanulmányait az ungvári kir. papnevelő intézetben befejezvén, meghívást nyert a munkácsi államilag segélyezett közs. algymnásium tört. földr. tanszékére. Az 1873. évi jan. l-jével áll. kezelésbe vett tanintézethez ugyanezen évi novemb. havában rendes ta­nári, majd 1875. évi márc. 6-án igazgatói kinevezést nyert, mely állásá­ban mind e mai napig közszeretetnek örvendve kifogástalanul működik. F. tevékeny lelke a szegényes, berendezetlen tanintézetnél szerve­zési vágyának eleget tehetni tág térre talált úgyannyira, hogy pár év után e tanintézet a minta-intézetek sorába kezdte magát fölküzdeni. Majd kezdetét vette az agitáczió a csonka algymnásiumnak 8 osztályúvá leendő kifejlesztése tárgyában. A városi közgyűléseken kellett az eszmét népsze­rűsíteni, mert nem csekély anyagi áldozatról volt szó és csak miután a százezer frtot jóval meghaladó kész kiadás biztosítva volt, lehetett a köz­okl. kormány elé járulni a szükség és a közóhajtás teljesítését kérelme­zendők. F.-nak népszerűsége ezekben az években tűnt ki a maga egészében. Mint városi képviselő, a kaszinó elnöke a társadalomban teremtett pozí­ciója, mind az ő céljainak szolgálatára volt felhasználva és csakis így volt elérhető, hogy a nyolc osztályúvá kiíejlesztett áll. főgymnásium ma messze kört világit be a szellem szövétnekével, hirdetvén a tudomá­nyosságot gazdagnak-szegénynek egyaránt, míg tantermei már is szűkek és elégtelenek az odaözönlő tanulóifjúság befogadására. Családi életéről kevés a mondanivaló. Néhai Pásztélyi János mun­kácsi püspök leányával kötött házasságából egy leánya van. Kis kör, melybe a becsületesen teljesített munka után visszavonulva gyűjt uj erőt uj munkásságra, uj eszmék foganatosítására, melyek, hogy nem lesznek meddők, arra garancia a még mindig elfoglalva tartott bizalmi állásoknak egész sorozata, melyekre elismert munkássága iránti tisztelet, bizalom és szeretet állította oda, hogy munkáljon a közjóra, 'polgártársainak hasz­nára; ilyenek a többi közt a törv. hatósági bizottsági, városi képviseleti tagság; a közkórházi, színházi bizottságok, kaszinó elnöke sat. Az igazg. tanintézet körüli munkassága a vele kapcsolatos interná­tus szervezésében érte tetőpontját. Az 1896' évben honorálta a város

Next

/
Oldalképek
Tartalom