Állami gimnázium, Munkács, 1898

19 1858—1898. Szieber Ede Főigazgató Urnák Tanügyi Pályájának 40 éves Jubileuma alkalmából 18«». Ápr. O. A jubiláns az őszinte megindulás pírjával és a'szivéig hatott hála­érzet felvillanó tekintetével, a maga-megelégedés önérzetes hangján Ho­doly L. beszédjére következőképen válaszolt: Mélyen tisztelt vendégek! Szerekit munkatársaim ! A nagy és ritka megtisztelés, melyben engem a kassai tankerü­leti összes középiskolák nagyérdemű tanártestületei tanügyi működésem és szolgálatom 40-ik évének betöltése alkalmából részesíteni kegyesked­tek, lelkem mélyéig megindít. Fogadják érette legbensőbb mélyen érzett hálás köszönetemet. Az utóbbi 40 esztendő alatt középiskolai oktatásunk sok yajudá­son, nagy és mélyreható változáson ment keresztül, mélynek legbecse­sebbike meggyőződésem szerint az, hogy nemzetivé vált. E hosszú 40 esztendőn át magam is tanuja. részese voltam a sok kísérletezésnek, s a folytonos változás közepette látva a czél kitűzésében való ingadozást, az anyagi és szellemi téren szükséges eszközök és erők elégtelenségét, a felekezetek közötti idegenkedést, nem egyszer azon hazafias aggodalom szállotta meg lelkemet: vájjon középiskolai oktatásunk megállapodását s felvirágozását érhetjük-e valaha? Ezen aggodalmaim közepette azonban mindég lelkesítő reményt merítettem egyrészt nagy­nevű legfőbb vezéreink nemes, hazafias intenczióiból, másrészt a lassan­lassan kialakuló magyar tanárság szívós kitartásából, a mely mostoha helyzetének daczára is mindég a nemzeti ideális czélok felé buzgón tö­rekedett. Most már, Istennek hála! a magyar tanárság, jellegére való te­kintet nélkül, ugyanazon nemes és hazafias törekvésben összeforr s fő feladatának tekinti, hogy mig az előbbi századok iskolái főleg a feleke­zeti szellemet ápolták, ma a nemzeti szellemet kell mégszilárditaiiiok, hogy e szilárd nemzeti alapon a gondjaira bizott ifjúságból vallás-erköl­csös, szeplőtelenül hazafias, értelmileg kellőleg kiképzett, s ideális czélok­ért is lelkesedni tudó ifjakat neveljen a hazának, a társadalomnak. S nincs kétség többé, hogy középiskolai Oktatásunk tetterős lánglelkü s fenkolt szellemű miniszterünk Wlassics Gyula ő nagyméltóságának bölcs vezérlete alatt, a tanférfiak lelkes és céltudatos közreműködésével mind­jobban felvirágozni log, még pedig erős nemzeti alapon, a magyar máso­dik ezeréves életének egvedül biztos alapján. Önök uraim ! ma engemet, ki az elmúlt 40 évben tan ügyünk fejlesztésében gyenge erőmhöz képest, de becsületes, hazafias igyekezettel közreműködtem, rendkívüli megtisz­telésben részesítettek, a melynek fénye örökre sugárzik vissza ; s mivel meggyőződésem szerint a legbecsesebb elismerés az, a melyet munka­társaink részéről nyerünk, őszintén megvallom : hogy boldognak érzem magam. Hiszen önöknek nyílt leginkább alkalmuk arra, hogy hosszú működésem alatt szándékaim, törekvéseim, tetteim rugóit követlenül

Next

/
Oldalképek
Tartalom