Állami gimnázium, Munkács, 1895

100 javaslat a következőkben foglaltatik: Minthogy — — a hitfelekezetek elemi iskoláikat saját erejökből alig tarthatják fel, és a város jobb helyre nem fektetheti jövedelmeit, mint ezen intézetbe, minthogy továbbá remélni lehet, hogy a polgári iskola a helyben levő 4-ik gimnásium intézetével egyesülni fog, és a városi polgári iskola felállításának és fentartásának nagy költségétől, habár nem is egészen, de részben menekülhet, amennyiben a gimnáziumot segélyezvén a polgári iskola fe l állításának költségétől — teendő folyamodásra felmentethetik. V,égre minthogy a város az elemi felsőbb iskolák fentartása és az apáczák által tanított leány osztály költségeit addig is viselte és pedig kötelezőleg; ezeknél fogva kimondandó volna, hogy a város ezen túl is, és pedig a g. c. — róm. cath. - 2 protestáns és izraelita hitfelekezetü lakosok szabályszerüleg felállítandó és fentartandó 4 elemi fi, és 2 leány tanosztályai számára a 30UÜ frtot négy egyenlő részben utalványozni fogja, s igy évenként e célra mindenik hitfelekezetnek 750 frtot fog fizetni. Magától értetődvén, hogy ezen összegből, ha a felekezetek valamennyien, vagy egy része az apáczák intézetét fenntartani kívánná - mi célszerű volna, a leány növendékeket azok által közösen taníttathatja és külön leány iskolák terhétől szabadulhatna. " Ezen jegyzőkönyvi előterjesztés a felekezetek elöljáróságaival közöltetvén, rendkívül kedvező fogadtatásban részesült, kivéve g. róm. katholikusokat, kik e vélemény megvalósításának ellene mondottak, nem elvből ugyan, hanem anyagi érdekből, mert a veszteség csak is őket érte volna a közös elemi iskolák megszüntetésével. A gimnázium ügyét vezető bizottság, — mint láttuk volt először is meghiúsította azon szándékot, hogy a gimnázium polgári iskolává alakíttassék; azután ellenezte azt, hogy a már egységesnek kimondott elemi oskola megbontassék, attól tartván, hogy ez által a gimnázium közös jellege is ínegtámadtathatik, és ezzel megnyitotta sorát azon közös iskoláknak, melyek e vidéken ma már oly nagy számban vannak, mint az országban talán sehol. A megyétől leküldött miniszteri leiratot kísérő levélben Horváth István első alispán azt irja 402. sz. a., .hogy a megye közönsége, habár az állami felügyelet és kezelés érdekében a munkácsi gimnáziumhoz fenálló minden igényéről hajlandó lenne is lemondani, mindazonáltal új terheket nem vállalhat, s így az intézet fűtésére szükséges famennyiség biztosítását'.is kötelezni hajlandó nem lenne; minthogy azonban az átvétel különösen Munkács város érdekében fekszik, a város pedig tetemes erdőkkel rendelkezik, — — eziránt a város közönségével a felügyelő bizottsággal együtt haladéktalanul tárgyalást megnyitni, s a tárgyalási iratokat és az eredményt jelentés kíséretében oly idejekorán beterjeszteni szíveskedjék, hogy igy a miniszteri intézvénvben kitűzött határ időnek megfelelni lehessen." A bizottság 1872. márcz. 10-én ülést tartván, intézkedett a teendők felöl. Az átadandó leltár s egyéb alapítványi okiratok elkészítésével egy szűkebb körű bizottság bízatott meg. A város közönsége megkerestetett, hogy az általa tett ajánlatokról az alapítólevelet állítsa ki és márcz. 21-ig kiadni szíveskedjék. Ezúttal intézkedett arról is, hogy a minisztérium által adott 2000 frtból minden tanár két-kétszáz frtot kapjon. A város által kiállított alapítványi levél a következő: „17 közs. 1872 Alapítványi levél. Munkács város közönsége a beregmegyei tek. alispáni hivatal által a nagyméltóságú m. kir. vallás és közoktatásügyi minisztériumnak folyó évi január hó 26-án 1394. szám alatt kelt intézménye következtében felszólíttatván az iránt, miszerint azon indokból, hogy a magas kormány a Munkácson magán alapítványok alapján fenálló al-realgymnáziumot nemcsak hajlandó állami kezelés alá venni, hanem azt királyi főrealtanodává is saját költségén átalakítani és mint ilyet a törvényszerű modorban szervezni és fenntartani, azon esetre, ha az e tanodát illető alapítványok a kormány