Állami gimnázium, Munkács, 1895

70 vidékiek érdekéből ezen városi elöljáróság annyi áldozatkészséggel és lankadást nem ismerő buzgalommal czélul tűzte ki s ezáltal a népnevelés és tanítás magasztos ügyét könnyítni s felvirágoztatni igyekezett, távolról sem gondolt arra, hogy a város e részbeni buzgó törekvésében a magas kormány által is ne gyámolittassék, ugyanazért az értesítő intézményben felhozott okok a munkácsi oskola gyámolítására nézve ez idő szerint csak elhalasztók ós reményleges várakozásban tartók, — de nem véglegesen elutasítóknak tekintethetvén, a városi községtanács nézete odairányul, hogy e tárgyban a megyei oskola'i bizottmánnyal egyetértöleg Ö cs. kir. ap. felsége egy alázatos felterjesztésben alázattal megkéretnék az iránt, hogy a Munkácson felállítandó 4 gymnasialis oskola tanárainak egyrészbeni javadalmát az országos tanulmányi alapból szinte pártfogólag gyámolítani kegyeskednék." Mint látjuk a határozatból a szigorú elutasító leirat nemcsak meglepte, de meg is döbbentette a községtanács tagjait, azonban kitűzött céljától nem tántorította el 's még mindég a jobb jövő reményével kecsegtette magát. Figyelmét és gondoskodását egy kis ideig az elemi iskolák rendezése foglalta el, a melyet 1847-ben kezdett meg, midőn a megyei bizottság a létező magánintézetet bevitte intézetébe s viszonyainak rendezését is megkezdette. Akkor ígérte meg a város .lankovics Imre folyamodványára, .,hogy évenkénti fizetésébe a városi pénztárból mindaddig, mig másnemű út azt szükségtelenné nem tenné, kétszáz ezüst frt adassék," 1865. okt. 7-én tartott tanácsülésben Szikszay Károly és Jankovics Imre mozgatták meg az ügyet kérvényt adván be, „melyben ők mint magánvállalkozók Munkácson a 4 gymnasialis osztályt f. évi okt. 1-tői e célra általuk kiszemelt tanítók vezetése s felügyeletük alatt életbe kívánják léptetni, — addig is mig erre felsőbb helyről a nyilvánosság megadatnék, felkéri a községtanácsot, hogy az algymnasium gyámolítására a város által adatni elhatározott 1200 frtot most már a tanárok részére folyóvá tenni s a városi pénztárnál utalványozni méltóztassék." A tanács határozata e kérvényre a következő: „A tanítási tervezetről, a tanítni akarók képességéről és a fizetés módjáról a községtanács felvilágosítva nem lévén, folyamodók ennek a jövő keddig leendő beadására utasíttattak." Egyidejűleg a városi Kültanácshoz ezen kérvényt adták he: „Munkács város nemes tanácsa rég időktől azon törekedett, hogy Munkácson egy Gymnasiumot alakítson, mely törekedésében Bereg megye T. Karai 's Rendei segédkezet nyujtának, kiknek is e célra megindított gyűjtések utján bejött könyöradományokból a nemes város hozzájárultával sikerült is a város közepén egy valláskülámbség nélküli Gymnasiumnak alapját letenni s a fenálló épületet létrehozni, de benne a tanítást eszközölni nem, kivéve a 49-ik év végéig benne tartott magán Gymnasialis 's a jelen ideig 4 osztályú elemi tanítást. A nemes város a népnevelés ügyét szívén hordva 1851-től fogva 1860-ik évig majd minden évben a Gymnasium felállítását mint azt a felvett jegyzőkönyvek igazolják az illető helyen szorgalmazni el nem mulasztá, de kecsegtető reménynél soha egyebet nem nyert. Alólirtak nem haszonvágy — hanem a nevelés iránt viseltető nemes indulattól indítva 's a N. M. M. Kir. Htő Tanácshoz folyamodva a' mostani tanrendszerhez alkalmazottan az Ungvári k. fő Gymnasium gondnoksága 's felügyelete alatt egy 4 osztályú al Gymnasiumnak felállítására engedélyt nyerni szerencsések valánk, de mint magány emberek a 4 osztályt egyszerre felállítani képességet magunkban nem érezvén — azt egy osztály felállításával csak fokonként tellyesíteni akarnánk, de a főispáni Helytartó úr őmlga meghagyása folytán az oskola mihamarább nyilvánossá tétele tekintetéből a város segédkezés biztosítása mellett mind a négy osztály felállítására utasíttatánk. Ennek folytán a rég óhajtott elv szerint valláskülömbség nélkül az egyenjogúság alapján az Ungvári fő Gymnasium mintája szerint az idemellékelt