Állami gimnázium, Munkács, 1895

21 száma némelykor majdnem 100-ra emelkedett. Ez ismét feltámasztotta a gimnázium utáni vágyat s a kérdés napirendre került 1889-ben, midőn a város és megye közönsége adakozásra szólíttatott fel. Az ív homlokán, — a másolaton, mert az eredetit nem láttam, — e fölirás állott: „Kegyes ajánlatok a Munkátsi Gymnasiumra aláírás utján 1839-ben." Egy másik eredeti iv komiokán ez áll: „Aláírási ív Szabadalmas Munkáts városában Ns Bereghvmegyében egy nagyobb Gymnasium leendő létesítésére. A kegyes Jótevők ajánlatai. Az első aláírás a 63 ik sorszámig haladt, melybe az 1840-iki országgyűlési követek 460 frtnvi adománya is be van véve s összesen 7369 frtot tett pp.-ben. Folytatták a gyűjtést az építkezés alatt is, annyival inkább, mert a befizetések lassan folytak, sőt némelyek sohasem is fizették bé ajánlataikat, mint az ide mellékelt ajánlati névsorból kitűnik. Munkács város ajánlatáról az alább következő határozat fordul elő: „1839,ik esztendőben Augusztus 25-kén. A közelebb n ult Augusztus hónap 20-ikán tartatott szabadalmas Munkács városa Polgári gyűlése rendelése következtében az itt, Munkács városában czélba vett iskola felállítása tárgyában öszve ülvén a kinevezett küldöttség T. Leszkay Ignácz főszolgabíró úr elnöksége alatt, legelsőbben megszólította T. elnök úr városunk főbíráját, a város cassájába lehető summa mennyisége előmutatása iránt, ki azt szóval azonnal nyiltan kijelentette, hogy kész pénze ugyan most a városnak igen kevés, vagy úgyszólván semmi sincs, hanem contractusokba vagyon mintegy 36,000 B v. forintja, melyből közmegegyezés szerint a város ezen üdvös célra 10.000 B. v. frtokat adni meg is határozta, mely ekként tett kinyilatkoztatásába föl'íránknak a jelen volt esküdtek is közönségesen megnyugodván, azt a Tettes küldöttség is helybe hagyta és elfogadta, egyszersmind jónak látta azt is, hogy ezen oskola létesíthetésére már eddig is a magános adakozásokból szép mennyiségű summa mutatkozván, az a T. nemes vármegyének is oly alázatos esedezés mellett jelentetne bé, hogy amennyiben eddig is maga volt a T. ns. vgye. ezen oskola fölállításának legfőbb előmozdítója, ne vonnya meg ezután is ezaránt lehető segedelmét, hacsak a matériálék kihordatására nézve is, mely végre Tisztelendő Budolf Pál munkácsi hitszónok és esperest úr ezennel közönségesen meg is bizatik. Kérdés támadván továbbá az oskola fundusáról is, hogy hová lehet azt legezélirányosabban felépíttetni, a közvélemény oda nyilatkozott, hogy Ujutsza szegletén, a catholicum templommal által ellenben, az orgonista mostani telkén legjobb és legalkalmatosabb helyen lenne, úgy mindazonáltal, hogy ahoz még a mellette lévő Komka úr teleke szereztetne meg." Míg az aláírások folynak, az alatt Petz Károly magán intézete szépen föllendül és a közvéleményre is erös nyomást gyakorol, sőt a megyéhez beterjesztett kérvényével mozgatójává lesz az ügynek. Maga a kérvény nem áll ugyan rendelkezésünkre, de a megyei válasz, mely reá adatott, széles körű fényt vet az egész időszakra s kellően megvilágítja nemcsak a város, de a megyei tanügyi állapotokat is. Hogy e magániskola még sem lehetett azzá, amivé ily mozgalom közepette lennie kellett volna, annak oka abban keresendő, hogy a gimnáziumi ügy élén álló protestáns férfiak felekezeti jellegű intézet felállításáról tudni sem akartak, sőt a világi kath. férfiak is, kik belátták azt, hogy magára hagyva egyik felekezet sem fog boldogulhatni, csatlakoztak a protestánsokhoz, mert a megoszlásban a közveszélyt látták felidéztetni. Avagy nem azt jeleztetik-e a Helytartótanács 1830-iki leiratának ezen szavaiban: „Oppidanae vero communitatis oblatum 1500 fr. c. m. respecta tertialitatis per Reformatos pro suis scholis reclamatae in questionem vocatum sit". A megyei válasz a következő: „Foglalatja az 1841-ik évi őszutó 15-ik napján Bszban tartott T. ns. Beregvgye köz Gyűlése végzésének. 2350. Petz Károly hites mérnök és magány tanitó folyamodásában előlerjeszti, miszerént